Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

lebomlásának, a gyártási folyamatoknak, az eladhatóságnak a vizsgálatára. A hatásfok, a biztonság és a gazdaságosság kérdéseinek vizsgálatát az uj szer bejegyeztetése követi. Mindez együtt vagy hét évet vesz igénybe, s ötezer kikísérletezett uj vegyület közül általában mindössze egy válik be növényvédőszerként. Egy-egy uj növényvédőszer kidolgozása a gondolat megfogamzásától a nagyüzemi gyártásig átlagosan négy millió dollár kutatási költséget emészt föl, nem is szólva a gyárberendezés és az értékesítés előzetes költségeiről. E munka első fázisát, a szintézist és a biológiai alapmunkálatokat általában "kutatásnak", utóbbi fázisait "fejlesztésnek" minősitik. A teljes kutatóhálózat felöleli a vegyszer szintézisétől a gyártáselőkészitésig terjedő valamennyi fázist. A vállalat kutatómunkáját végző tudósok tagjai hazájuk tudóstársadalmának, kapcsolatot tartanak szakmabeli kollégáikkal, ismerik hazájuk mezőgazdaságának szükségleteit és lehetőségeit, műszaki szintjét, amelynek emeléséhez maguk is hozzájárulnak. A helyi piac igényeinek kielégítését szolgáló technológia és a technológia alapját képező tudományszervezet szorosan és kölcsönösen összefügg. Az ipari kutatás vállalati szinten is e tudomány szervezet keretében működik. Más-más országban más-más mezőgazdasági szükségletekkel találkozunk. A Chemagro amerikai környezetben működik, az amerikai mezőgazdaság pedig erősén ipari jellegű. Nagy gazdaságokban monokultúrás termelés folyik. A mezőgazdaság nagy tőkével, nagy földterületen, elég külterjesen termel. Ilymódon a gyomirtó szerek az amerikai mezőgazdaság szükségletei közt az első helyen állnak, de nem sokkal kisebb a rovarirtó szerek iránti kereslet sem. Európában, ahol a gazdaságok átlagos nagysága elmarad az amerikaiakétól, több a csapadék, kevesebb az öntözött'terület, a szántóföldi növénytermelés nem monokultúrás, és a földhasznosítás belterjesebb, — elsősorban a rovarirtó szerek iránt mutatkozik kereslet, s a gyomirtó szerek, gombairtó szerek csak azután következnek. Bár az európai és amerikai problémák közt akad némi átfedés, egy európai piacra épült kutatóintézet nemigen képes a számára idegen amerikai problémákat megoldani. Mindezideig nem sikerült az egyik ország kutatása és a másik ország mezőgazdasága közt eredményes kapcsolatot létesíteni. A távolság hatását és a nyelvi különbséget még csak le lehet győzni, de az idegen környezet adta kérdésekre még azonos szakmaju kutatók sem képesek a távolból választ adni. Egy példa: az Egyesült Államok évente 113 millió tonna kukoricát termel, a világ termelésének 50 %-át /Európa 5 %-át/, s több mint egy milliárd bushel szójababot, a világ termelésének 70 %-át /Európa szinte semmit/. A Chemagro tehát nem alapozhatta az amerikai állattenyésztés takarmányalapját szolgáló kukorica és szója speciális gyomirtó szerével kapcsolatos kutatásait európai kutatóintézet munkájára. A Bayer véleménye szerint a fontos külföldi piacok szükségletei leginkább helyi leányvállalatok, ipari kutatóintézetek létesítésével elégithetők ki, mert 41