Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNYPOLITIKA CÉLJAI A tudománypolitika céljai változnak: csökkennek a katonai-, ür- és nukleáris kutatási beruházások, ráfordítások. Noha már kirajzolódnak az uj tudománypolitikai célok, az elérésükhöz szükséges tudományos és műszaki kutatási típusok és volumenük még kevéssé ismert. A célok pontosabbá válásáig a tudományos és műszaki politikának a következő tiz évben az a feladata, hogy az uj célok megvalósítása érdekében fenntartsa hatalmát, alkotókészségét és hatékonyságát. Az átmeneti időszak kockázatos: a tudomány és technika rendszerének alkalmazkodása a változáshoz korlátozott sebességű. A leghosszabb a változás megjelenése az oktatásban /10-20 év/; az oktatási rendszer nem tud a kivánt rugalmassággal alkalmazkodni a változó munkaerőigényekhez, a rohamosan bővülő ismeretanyaghoz, A közösség igényeinek szolgálatában álló kutatás feladatai többnyire túlságosan általánosan meghatározottak, igen nehéz az alig konkretizálható célok elérésére adekvát kutatási programot kidolgozni. Ha az oktatás, a tudomány és a technika, valamint a társadalmi és politikai igények között újszerű, szoros kapcsolatok alakulnak ki, a tudománynak meg kell birkóznia önmaga definiálásának nehéz feladatával. Az OECD tagországainak komoly erőfeszítéseket kell tenniük a felmerülő újszerű problémák megoldására — javasolja a Brooks-jelentés. Az uj problémák váratlanul jelentkeztek, akár azért, mert a közgazdaságtan nem jelezte időben őket, akár azért, mert más problémák megoldása idézte elő őket, mint például a kis lélekszámú népességcsoportosulások gazdasági és szociális stagnálása, a világvárosok óriási kiterjedése, a városi közlekedés megoldatlansága. A technika káros hatásai lappangó veszélyeket rejtenek, nem válnak nyomban nyilvánvalókká és ugy sodorhatják katasztrófába az emberiséget, hogy a közvélemény még tudomást sem szerezhet a fenyegetés létezéséről, A legközelebbi tiz év tudománypolitikájának az ilyen veszélyek elhárítására kell ösztönöznie a műszaki ujitás folyamatát. Az irányítási és szabályozási struktúrában be kell "tervezni" az újításnak kedvező légkört; a műszaki fejlődés irányítása csak ugy valósitható meg, ha a mechanizmusok hitelt érdemlően előre tudják látni a műszaki fejlődés társadalomra és természetre gyakorolt lehetséges hatásait. Ilyen mechanizmusok a közösség javára tudják forditani a technikai ujitásokat, és állandó ellenőrzés révén folyamatosan alkalmazkodhatnak az újonnan felmerülő igényekhez. Bizonyos területeken — a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban például — eddig is működtek ilyen mechanizmusok: az uj termék kereskedelmi értékesítése előtt előzetes vizsgálatok győződtek meg a lehetséges hatások minőségéről. A vizsgálatok bevezetése a műszaki újításoknál újszerű, de mindenképpen szükséges követelmény. A műszaki újítások elfogadása előtt minél több szakvéleményt kell meghallgatni, a döntésnek a legapróbb részletekre is ki kell terjednie. Alaposan meg kell vizsgálni minden alternativ lehetőséget, a vélemények egyeztetésére pedig megbízható, elfogulatlan, egzakt módszert kell kialakítani. A vizsgálat alkalmas lesz 25