Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Szemle

bízásra bármely más kutatóintézetnek, vállalatnak és egyéb szervnek végeznek hatékonyságvizsgálatokat. A Szovjetunióban rendszeresen tartanak nemzeti tudományos szimpóziumokat is az e témában elért kutatási eredményekről. Nálunk a témára koncentrált kutatások hiánya miatt eléggé nehézkes a külföldi tudományos eredmények rendszeres átvétele és az emiitett nemzetközi tudományos rendezvények figyelemmel kisérése is. FELADATOK ÉS PERSPEKTÍVÁK A K+F hatékonyságvizsgálat terén hazai feladataink két fő területen jelentkeznek: 1. mikroszinten és 2. makroszinten /országos vonatkozásban/. Már utaltunk arra, hogy a mikroszintü hatékonyságvizsgálatok nálunk inkább csak a kutatóintézetek ipari szektorára korlátozódnak, E vonatkozásban is igen sok még a tennivaló /például az ipari kutató—fejlesztő intézetek tényleges érdekeltségi viszonyainak feltárása és az ezeknek leginkább megfelelő módszerek kialakítása/. De komoly erőfeszítéseket kellene tenni arra, hogy a mikroszintü hatékonyságvizsgálatok gyors ütemben kiterjedjenek a kutatóintézetek mezőgazdasági, természettudományi, orvostudományi és társadalomtudományi szektoraira is. Célszerű lenne egy-egy tudományág erre leginkább felkészült kutatóintézetét ilyen feladattal megbízni. A K+F hatékonyság makroszintű vizsgálatára irányuló, jelenleg nagyon is szétaprózott munkát szervezetileg koncentrálni kellene valamely megfelelő intézményhez. Meg kellene gyorsítani a lehetséges módszerek hazai adaptálására irányuló kísérleti munkát, s az eredeti uj módszerek kidolgozását. E munka jelentőségét aláhúzza az a körülmény, hogy a K + F ráfordítások volumene 1970-ben meghaladta országosan a 7 milliárd Ft-ot, s 1975-ben valószinüleg eléri vagy meghaladja a 10 milliárdot. Tehát egyre nagyobb ráfordítások hatékonyságának vizsgálatáról van szó, nem beszélve arról, hogy ha sikerül számszerűen is bizonyítani a K+F tevékenység elvileg elismerten nagy népgazdasági hatékonyságát, akkor tudatosan' nagyobb mértékben lehetne támogatni a leghatékonyabb kutatási-fejlesztési irányok gyorsütemü fejlődését. Célszerű lenne komplex országos intézkedési tervet kidolgozni a hazai K+F tevékenység hatékonyságvizsgálatával kapcsolatos fontosabb intézkedésekre /például kutatásszervezés, propagálás, szakképzés, speciális jogszabályok kiadása, speciális számviteli rend bevezetése, információs bázis kialakitása, országos hatékonyságvizsgálati rendszer létrehozása stb./. A hatékonysági szemlélet általános erősödése kétségtelenül gyorsitóan hat a K+F hatékonyságvizsgálatok úgynevezett önfejlődésére, de a társadalmi tudatosság e téren is nagyságrendekkel növelheti a fejlődés ütemét. 18