Tudományszervezési Tájékoztató, 1972
1. szám - Figyelő
jellemzésével a licencia kereskedelméről, mert lényegében mechanikusan összehasonlította azt a konkrét anyagi jellegű áruval történő kereskedelemmel. A találmányok piaca természetesen a kapitalista országokra vonatkozik csupán. Szocialista országok közötti tudományos eredménycsere 1949. óta az úgynevezett klasszikus tudományos-technikai együttműködés formájában folyik, a fejlődés, és főképpen a gazdasá-. gi reformok bevezetése során azonban kitűnt, hogy ez a tudományos cserének nem egyetlen lehető, és nem is minden esetben legmegfelelőbb formája. Néhány szocialista ország ezért a licenciához hasonló eredmény-csere formákat kezdett el alkalmazni. Több szocialista ország széleskörűen' alkalmazza az ipari jogokat, a licenciához hasonló kiviteli jogokat, kezességeket. A szocialista országok között kialakulóban levő licencia-csere formák még tökéletesítésre várnak; nem vehetők át ugyanis a kapitalista rendszerben használt formák, mert ott szinte az egyetlen szempont a nyereség. A szocialista szervezeteknek viszont a saját érdekük mellett figyelembe kell venniük az orszá-_ gos, sőt az egész szocialista közösség érdekeit is. — SRONÉK, I. : Nékteré problémy smény v^sle dku védeckotechnick^ch poznatku s kapitalistickymi státy. /A tudományos kutatási eredmények tőkésországökkal folytatott cseréjének néhány problémája. Licenciavásárlás./ = Podniková Organizace /Praha/,1971.8-9.no. 3-4.p.. . G.A. A francia tudomány amerikai szemmel Az amerikai kutatás jelenlegi nehézségei lassitották a "brain-drain" ütemét, sőt egyes vélemények szerint a folyamat megfordulására lehet számítani. Az uj tendenciáról tanúskodik az a tény, hogy a CNRS /Centre National de la Recherche Scientifique = Országos Tudományos Kutatási Központ/ és az NSF /National Science Foundation = Országos Tudományos Alapitvány/, tehát a tudományos kutatás francia és Egyesült Államok-beli fő szervei közötti tudóscsere alkalmából az öt franciaországi pályázatra 112 amerikai kutató jelentkezett. A La Recherche с. folyóirat interjut készített egy amerikai kutatóval, Herbert Budd-dal, aki tanulmányait a Massachusetts Institute of Technology-n végezte és már második alkalommal tartózkodik Franciaországban, az École Normale Supérieure laboratóriumában. Budd első izben disszertációjához szükséges kutatások végzésére került a Szilárdtest Fizikai Laboratóriumba, s kutatómunkájával francia tudományos cimet is elnyert. A laboratórium tudományos színvonalát és• felszereltségét kiválónak találta, de a kutatás s zerve z.és már alatta marad az amerikainak. Nehézkes Franciaországban a kutatási feladatok megvalósítása, a laboratórium vezetői nem gondoskodnak a feladatok zavartalan megoldásának megszervezéséről, a kutatók ügyességén múlik a program sikere. Nem eléggé hatékony a laboratóriumi műszerek, a számitógépek felhasználása, uj berendezések beszerzése előtt nem vizsgálják meg 140