Tudományszervezési Tájékoztató, 1972

1. szám - Figyelő

K+F ráforditás K+F ráf.növekedési üteme Az iparág részaránya a K+F összrá­/mrd yen/ forditúsokban % 1960­1965­1967­1968­1965­1967­1968­1960­1965­1967­1968­I96I 1966 1968 1969 1966 1968 1969 1961 1966 1968 1969 Összes iparág 124,4 252,4 379,0 504,4 3,5 29,7 33,1 100 100 100 100 Feldolgozóipar 113,6 232,0 350,5 466,6 1,6 30,4 32,5 91,3 91,9 92.5 92,1 Élelmiszeripar 3,4 9,0 12,9 20,2 9,0 38,5 56,8 2,7 3,6 3,4 4,0 Textilipar 5,5 8,0 9,6 11,2 1,8 27,9 16,6 4.4 3.2 2,5 2,2 Vegyipar 27,0 62,7 91,3 110,8 5,0 32,2 21,4 21,7 24,8 24,1 22,0 Műszál 18,7 34,9 55,1 66,2 15,8 42,3 20,1 15,1 13,8 14,5 13.1 Gyógyszer 3,7 14,6 18,1 24,7 10,5 i3;6 36,4 3,0 5,8 4,8 4,9 Fémipar 8,7 14,8 19,9 29,5 10,8 29,7 18,3 45,6 7,0 5.8 5,2 4,7 Gépipar 8,6 17,8 30,3 44,1 6,5 46,0 18,3 45,6 6,9 7,0 8,0 8,7 Elektrotechnikai 20,4 24,9 ipar 28,2 51,5 85,8 125,8 0,8 З1.7 46,6 22,7 20,4 22,6 24,9 Közlekedési gépgyártás 15,5 29,0 44,0 58,8 9,3 26,1 33.8 12,1 11.5 11,6 U.7 ebból gépko­34,8 csigyártás 6,6 24,3 33,7 50,8 11,8 26,5 34,8 5,3 9,6 9,9 10,1 Közlekedés, kommuniká­ció, szol­gáltatások 8,5 4,7 6,3 8,1 1,7 23,4 28,4 6,8 1.9 1.7 1.6 A japán ipari vállalatok a K+F rá­fordításainak az eladott termékekhez vi­szonyított aránya szempontjából elmarad­nak a többi fejlett kapitalista országok vállalatai mögött. Kutatásra legnagyobb összegeket a magáncégek forditanak. A vegy­iparban évi 819 milliárd yen az átlagos K+F ráforditás; az öt legnagyobb vegyipa­ri cég 1 644 milliárdot, az öt legna­gyobb gyógyszergyár pedig 2 i69 milliárd yent fordított kutatási célokra. Nagy eltérés tapasztalható /más or­szágokkal és iparágakkal összehasonlítva/ a K+F ráfordításoknak az eladott termé­kekhez viszonyított arányában. Legnagyobb eltérés az Egyesült Államokkal összeha­sonlítva az elektronika területén tapasz­talható: mig Japán valamennyi elektroni­kai vállalata K+F-re 33 mrd yent fordí­tott /1966/, az Egyesült Államoknak csu­pán egy vállalata —az International Business Machines— 78 mrd yennek megfe­lelő összeget költött K+F támogatásra. Egy 1966-ban végzett felmérés so­rán —az 1 milliárd yen-es és azon felü­li tőkével rendelkező vállalatokban, ku­tatóintézetekben, egyetemeken stb.— a kapott válaszok alapján megállapították, hogy a ráfordítások 11 %-a alapkutatást, /57 mrd. yen/, 27 %-a alkalmazott kuta­tást /138,4 mrd yen/ és 62 %-a fejlesztő­munkákat /308,4 mrd yen/ támogat. Az egy tudományos dolgozóra jutó ráforditás aránya 1960/1961-ben 2,25 millió yenről 1968/1969-re 4,87 millióra emelkedett. — KRÜLOVjV.I.: Naucsno-iszszledo­vatel'szkie rabotü v Japonii. /Tu­-'dományos kutatómunkák Japánban./ = BIKI /Moszkva/,I97I.jan.14. 3-P­G.A. Csehszlovák licencia pol itika A tudományos eredmények nemzetközi cseréje a kapitalista országokban, a szo­cialista országokhoz hasonlóan, különbö­ző formákban történhet. Egyik legelter­jedtebb formája a licencia vásárlás, il­letve eladás. Az utóbbi években elterjedt az úgynevezett tudományos szerződés, a tudományos konzorciumok, a közös nemzet­közi kutatóhelyek formája. A szocialista országok licencia formában történő tudo­mányos eredménycseréje nemrég még csak 138

Next

/
Thumbnails
Contents