Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

különösen az Egyesült Nemzetek, értékes hozzájárulást nyújtanak az összehasonlításhoz, rendszeresen és módszeresen közölnek kulcsfontosságú adatokat. Az összehasonlítás azonban nagyon félreve zető lehet, ha nem veszik figyelembe az egyes országok körülményei, statisztikai adatfelvételük területe és az adatfelvétel alapjául szolgáló fogalmi meghatározások között fennálló jelentős különbségeket. A nemzetközi szervek igyekeznek az eltéréseket kiküszöbölni: igy született meg az Ipari Osztályozás Nemzetközi Szabványa és a Kereskedelmi Osztályozás Nemzetközi Szabványa. A nemzetközi összehasonlítás nehézségének magyarázata, hogy egy-egy ország gazdasága igen komplex jelenség, s nagymértékben alkalmazkodik a helyi közigazgatási és társadalmi körülményekhez. A tapasztalat szerint a nemzetközi statisztikai szabványok bevezetése még a legnagyobb jóakarat mellett is hosszú ideig eltart. A statisztikai összehasonlítás még nehezebb olyan területen, ahol szabvány nem is létezik, a statisztika alapját képező fogalmi meghatározások pedig országonként különböznek. Igy például a nemzeti jövedelmet, a bruttó nemzeti terméket, vagy a nemzeti jövedelem egy főre jutó összegét a legtöbb ország más-más módon számítja ki; e nehézséget még az Egyesült Nemzetek statisztikai kiadványaiban sem sikerült áthidalni. Továbbá, a szocialista országokban alkalmazott "nettó nemzeti termék" fogalma jelentősen eltér a számos kapitalista országban alkalmazott "bruttó nemzeti termék" és a "nemzeti jövedelem" fogalomtól. S bár mind a szocialista, mind a kapitalista országokban megpróbálták nem hivatalos kiadványokban e fogalmakat közös nevezőre hozni, általánosan elfogadott nemzetközi szabvány e téren mindezideig nem létezik. A NEMZETKÖZI MONETÁRIS ÖSSZEHASONLÍTÁS NEHÉZSÉGEI Még ha a társadalmi rendszer és a statisztikai alapfogalmak különbözőségétől el is tekintünk, a nemzeti jövedelem összehasonlítása terén számos más gyakorlati nehézségbe ütközünk. Ezek közül a legjelentősebb az összehasonlítás alapját képező értékstandard kérdése. A termelés mennyisége természetes mértékegységben —metrikus tonna, kilowattóra, darab— is megadható, de a nemzeti jövedelem vagy tudományos ráforditás összehasonlításához már közös nevezőül szolgáló monetáris egységre van szükség. A hivatalos átszámítási kulcsok csalókák, s az alkalmazott közgazdaságtan eszközei közül a legnehezebben kezelhetők közé tartoznak. Nehezítik az összehasonlítást az országon belül és az egyes országok egymásközti viszonylatában egyaránt változó árs zintek is. S végezetül nehéz összehasonlítást tenni a fejlett ipari államok és a mezőgazdasági államok, közt is; 92