Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

SZAKTUDOMÁNYI HATÉKONYSÁG A kutatások szaktudományi hatékonysága elemzésekor /1/1-6,pont/ elsősorban valamely kitűzött feladat dokumentációs és információs alapjait kell megvizsgálni, majd mindjárt ezután kell foglalkozni a kutatási feladat célkitűzésével, különösen abból a szempontból, hogy a kitűzött feladat megvalósitható-e és szükséges-e? A megvalósíthatóság attól függ, rendelkezésre állnak-e a szükséges szellemi és anyagi erőforrások. A szükségesség viszont attól függ, vajon a cél elérésére valóban kutatómunkát kell-e végezni, s nem oldható-e meg gazdaságosabban, egyszerűbben szabadalom, vagy dokumentáció átvételével. Döntő fontosságú a kutatómunka elvégezhetőségének kritikus vonalát /1/3» pont/ is megvizsgálni. Igen hasznos a kutatási célkitűzés vizsgálatakor az úgynevezett eredményességi tesztek készitése, amelyekkel elsősorban a szándékolt kutatómunka szükségességén kivül javasolt megoldása optimalitásának valószínűségét, összes szükséges és elégséges feltételeinek meglétét, végül a siker reményét értékelik. SZERVEZÉST UDOMÁNYI HATÉKONYSÁG Ezután a szervezéstudományi hatékonyság és általában a szervezés kérdéseinek elemzésére kerüljön sor /11/1-6. pontok/. Ilyenek például a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrások minősége és mennyisége, alkalmassága a feladat elvégzésére, tudományos együttesek kialakításának szükségessége és módjai, ezek koordinációja és együttműködése, megfelelő idő-ökonómia kialakítása, valamint a kutatási feladat teljesítéséhez szükséges úgynevezett együttműködő "kutatási hatásláncok" képzése szükségességének és módjainak vizsgálata. Mindezek a munkák alapvető követelményei a kutatási feladattervezés szervezésének, pontos fontossági sorrendjük azonban nem általánosítható, mert ez feladatonként változhat. GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG Szorosan hozzátartozik ehhez a tervezési munkához a konkrét kutatási feladat vagy feladatok gazdasági hatékonyságának sokoldalú és egyidejű vizsgálata is /Ц/1-6. pontok/. A gazdaságossági vizsgálat kiindulásaként elsősorban azt kell meghatározni, hogy a tervezett kutatómunka az alábbi kategóriák melyikébe sorolható; 1 I. Világszinten mért, versenyképességre törő alapkutatások. 85