Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

A NEMZETI FEJLESZTÉSI CÉLOKBÓL ADÓDÓ TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK FONTOSSÁGI RANGSOROLÁSA GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS CÉLKITŰZÉSEK ALAPJÁN A konferencia hosszú távú nemzeti célkitűzések meghatározására és az alapkutatások szervezésének, finanszírozásának optimális lehetőségeire hivta fel a tagállamok figyelmét. Az UNESCO-t felkéri, hogy az érdekelt nemzetközi szervezetekkel együttműködve a következő témákat tanulmányozza, illetve szervezze meg a szükséges konferenciákat: - az európai országok egységes tudomány-statisztikájának kialakítása, a nemzetközi alkalmazhatóság figyelembevételével; - az európai tud'ósok összejöveteleinek megszervezése az előre megjelölt kutatási területek helyzetének, tendenciáinak feltárása érdekében; - a kutatási rendszerrel foglalkozó szakértők módszertani konzultációja; - a tudománypolitika szakembereinek, funkcionáriusainak találkozásai és tapasztalatcseréi a későbbi miniszteri szintű értekezletek előkészítéséhez. AZ ALAPKUTATÁSOK NEMZETI VONATKOZÁSAI A konferencia emlékeztetőül hivatkozott a tudományos kutatás legfontosabb problémáira /a tudományos kutatás a nemzeti fejlesztési tevékenység egészének része; az alapkutatás elkülönítése elsősorban metodológiailag indokolt; minden kutatási területen nélkülözhetetlen a nem orientált alapkutatás stb./ Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, a tudománypolitikai szervezetek szintjén tegyék meg saját országukban a szükséges intézkedéseket a következők megkönnyítésére ; - az alapkutatás problémái, pluridiszciplináris megközelítésben; - a kutatók bevonása —főleg alapkutatásoknál— a döntéshozatalba és a kutatási témák megválasztásába; - a kutatók továbbképzése és mobilitása; - az alapkutatás szervezésével, irányításával megbízott szerv létrehozása az egyetemek szintjén; - a nemzeti kutatások többé-kevésbé terjedjenek ki a tudomány minden területére ; - az oktatási terület kutatásainak jelentősége; 50