Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

В/ Az információ tárolása és visszakeresése Európában Az információ jelenlegi krízisének három okát emiitik a szerzők: 1. a publikációk nagy száma /napi ezer könyv és évenként 3OO OOO-nél több tudományos cikk megjelenése/ 2. a tudományos kommunikációs rendszerek elszaporodása 3. a specializáció szükségessége és fokozódása. A krizis megoldására speciális információs köz­pontok létesitése látszik jó eszköznek, így Moszkvában 1952-ben létrehozták az egész Szovjetunióra kiterjedő Tudományos és Technikai Információs Intézetet. Az Egye­sült Államokban eddig 400-nál több "specializált információs központ" alakult. Nem­zetközi erőfeszítések is történtek /EURATOM, CID stb./, de az információ tárolásának és visszakeresésének módszerei Európában még nem kielégitőek. С/ A tudományos információ áramlása Megoldásként a szerzők az Egyetemes Tudományos Információs Rendszert /UNISIST/ javasolják, amely rugalmas hálózatként működne létező és a jövőben alakuló információs szolgálatok önkéntes társulása alapján. Megvitatásra a konferencia figyelmébe ajánlják Európa összekapcsolását a világ más tudományosan fejlett területeivel —például Észak-Amerikával— intenziv két­oldalú információ áramlás kialakitása érdekében, valamint az Európából származó tudo­mányos és technikai információ eljuttatását a kevésbé fejlett országokba. D/ Az európai tudományos munkások közötti kommunikáció Az európai tudományos dolgozók mobilitási lehetőségeit korlátozottnak, elégtelennek tartja az anyag. Az adott konkrét kétoldalú cserék, konferenciák, tanul­mányutak stb. ismertetése után felhivja a konferencia figyelmét a "kettős kinevezési terv"-re: eszerint egyetemi rendkivüli tanárok, miközben folytatják fő feladatukat hazájukban, kinevezést kapnak egy tudományosan fejlett ország egyetemén, vagy olyan alapkutatási intézetében, ahol saját speciális érdeklődési területükön különösen fej­lett kutató-egységek működnek. Az európai tudósokon kivül a fejlődő or­szágok tudományos dolgozóira is kiterjeszthetőnek tartják ezt a módszert. AZ EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS SZERVEZETI FORMÁI ÉS OPERATIV MÓDSZEREI AZ ALAPKUTATÁSBAN А/ Az európai kooperáció nemzeti vonatkozásai A nemzetközi tudományos együttműködés ma már mindenütt a nemzeti tudomány­politika fontos része. Nemzeti aspektusból viszont jelenleg Európa minden országa a bilaterális és multilaterális tudományos és műszaki együttműködési egyezmények bonyo­47

Next

/
Thumbnails
Contents