Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
A munkaokmány összeállítói felhivást intéztek a konferenciához "valamennyi olyan pozitív tényezőnek az eddiginél jóval behatóbb tanulmányozására, amely hozzájárul a tudósok és mérnökök alkotó teljesítményéhez, és mindazon negativ tényezőkre kedvezőtlenül hat, amelyek az ilyen képességek fejlesztésének útjában állnak, vagy szélsőséges esetekben'arra ösztönzik ezeket a dolgozói kategóriákat, hogy otthagyják szakterületüket," A MUNKAERŐ-TERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGE A TERMÉSZETTUDOMÁNYBAN ÉS A TECHNIKÁBAN А/ A tudományos-műszaki munkaerő és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolatot feltáró tervezési modellek tovább, fejlesztésének szükségessége Az okmány a munkaerő-kérdés megoldásának két útját tárja fel: "felosztott" megközelítés /egy-egy probléma mélyebb vizsgálata/ és "átfogó munkaerőtervezés". Hangsúlyozza a széles alapokon kidolgozott koncepció és a rendszeres gyakorlat szükségességét a tudományos és műszaki munkaerőtervezésben. Szükségesnek tartja átfogó munkaerő-tervezési modellek kidolgozását, amelyek gazdasági, társadalmi és népesedési statisztikákat kapcsolnak össze, s amelyek segithetik a tudatos munkaerőtervezést, Ismerteti azt a felfogást is, amely a munkaerő-tervezést az oktatási-rendszer által kibocsátható munkaerőre alapozza. Az UNESCO 1965-ben dolgozott ki olyan modellt, amely az iskolai oktatást autonóm rendszernek tekintve, fokozatról-fokozatra, tipusról-tipusra méri a mozgást, s meghatározza az áramlást és a kibocsátást befolyásoló elemeket. E modell kialakításában jelentős munkát vállal Nagy-Britannia, a Német Szövetségi Köztársaság, Hollandia és Norvégia. В/ A természettudományos-műszaki oktatás részletesebb leiró adatainak szüks égessége A természettudományos és műszaki munkaerő elemzésének és tervezésének megjavításához szükséges az "adatok" és a "technika" /a munkaerőre alkalmazható statisztikai modellek/ korszerűsítése. A jelentés szerint sürgetni kellene a kormányokat, támogassák az ilyen adatok gyűjtésére és összehasonlítására vonatkozó —nemzetközi és nemzeti— módszerek kidolgozását. Nagy területet felölelő modellek kidolgozását szorgalmazzák, amelyek a tudományos és műszaki munkaerő sajátos problémáit helyes, általános, társadalmi-gazdasági összefüggésbe helyezik. Csakis ilyen módon tartják harmonikusan és ésszerűen megoldhatónak azt az érdekösszeütközést, amellyel manapság bármely céltudatos tudománypolitikai tervezésnek szembe kell néznie. 37
