Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
е/ A munka és az alkalmazás közötti egyensúly a természettudósok és mérnökök képzésében Egy másik fajta egyensúly, melynek elérésére mind a kutatásban, mind az oktatásban törekedni kell, az "elmélet" és a "való élet" közötti, vagyis a mi terminológiánkkal szólva, az elmélet és gyakorlat egységének megvalósítása. Az okmány javasolja, hogy az egyes országok "tegyék a felsőoktatási intézmények tudományos-műszaki kutatómunkájának és tananyagának orientációját következetesebb és egybehangoltabb tanulmány tárgyává. Az ilyen tanulmányok jelentős eredménye lenne a pályaválasztással kapcsolatos operativ tájékoztatás áramlásának növekedése, ami hatással lehet a szakmai preferenciákra"» D/ Intézményi formák és a tanfolyam-strukturák jelentősége a természettudósok és mérnökök felsőoktatásában A dokumentumban foglalt véleményt megalapozó előzetes tanulmányok azt mutatják: aligha akad olyan európai ország, amelynek oktatási rendszere megfelelő összhangban lenne a tudomány és technika jövőbeni szükségleteivel. Ezért a munkaokmány, elismerve, hogy a minisztereknek az oktatás voltaképpeni kérdéseivel nem kell foglalkoznia, a konferencia figyelmébe ajánlja a "tudományos és műszaki továbbképzés" gondolatát. Ennek lényege: a különféle felsőoktatási tananyagok és a modern társadalom valóságos szükségleteinek ellentmondásából fakadó feszültségek feloldása. Vezető gondolatként —a mi viszonyainkra is érvényesnek tekintve— javasolja: "Ahol csak lehet, a hallgatók tananyagát tisztitsuk meg a puszta tény tanulás fölösleges terhétől, azzal a célzattal, hogy ehelyett szabaditsuk fel és támogassuk alkotó, önnevelő, alkalmazó és társadalmi orientációjú erőik kibontakoztatását." A TERMÉSZETTUDÓSOK ÉS MÉRNÖKÖK ALKALMAZTATÁS KÖZBENI FELHASZNÁLÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSA А/ A természettudósok és mérnökök munkába állitása és gazdasági felhasználása Az okmány szakértői azt az érdekes kérdést elemzik, vajon az egyetemet végzett szakemberek munkábaállitásuk során milyen tip us u munkahelyi lehetőségek között választhatnak. Véleményük szerint mindenütt —a szocialista országokban is— a természettudósok és mérnökök a közszolgálati, elsősorban kutatóintézeti és 35