Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

nem 32 %-os. A kutatók számához viszonyítva a külföldre utazók számaránya 1968-ban 29,6 %, 1969-ben 33,4% volt, tehát szintén emelkedett. 100 utazóra 151 utazás jutott. A külföldi utazásoknak közel háromnegyed része a szocialista országokba irányult. Országok szerint az utazások összes számából a Szovjetunió 22,3-ot, a Német Demokratikus Köztársaság 17,7 %-ot, Csehszlovákia 11,2 %-ot, a nem-szocialista államok közül Ausztria 4,0 %-ot, a Német Szövetségi Köztársaság 3,8 %-ot képvisel. A külföldi utazások többsége egy hónapnál rövidebb időtartamú volt. A külföldi utazások költségeit 60 %-ban a munkahely fedezete. 600 utazás költségeit viselte maga a kutató /főként tanszéki oktatók, akik nagyobb részben szocialista országokba utaztak/. A KUTATÓ-FEJLESZTŐ HELYEK ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATAI 1969-BEN A hazai kutatási-fejlesztési statisztika történetében most másodizben készült közvetlen statisztikai felmérés a kutató—fejlesztő intézetek ágazatköz i kapcsolatairól. /Korábban ilyen vonatkozásban csak reprezentatív felmérések voltak./ A KSH kiadvány szerzői emellett —külön statisztikai felmérés nélkül— az ágazatközi kapcsolatok elemzését kiterjesztették a tanszéki kutatóhelyekre és az egyéb K+F helyekre is. A KUTATÓINTÉZETEK ÁGAZATKÖZI KAPCSOLATAI A kutató-fejlesztő intézetek szektorában az ágazatközi kapcsolatok felmérése 1969-ben több vonatkozásban tökéletesedett. A tökéletesítések főként azt célozták, hogy a kibocsátó ágazat úgynevezett saját felhasználását /lényegében a gyakorlatban még nem alkalmazható kutatási-fejlesztési tevékenység költséghányadát/ reálisabban lehessen kimutatni. Ezt a vonatkozó statisztikai adatok tanúsága szerint sikerült elérni. Ha a kutató-fejlesztő intézetek saját tevékenységének költségeit aszerint csoportosítjuk, hogy a kutatási-fejlesztési témák potenciálisan vagy ténylegesen mely népgazdasági ágak /ágazatok/ céljait szolgálják, illetve hol lesznek hasznosíthatók, akkor az alábbi képet kapjuk /százalékos költségarányokban/: 24