Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

Az összeállításból kitűnik, hogy az egyes tudományágak részesedése a létszámokból és a ráfordításokból nagyjából hasonló mértékű, e mutatók megoszlása tekintetében lényeges eltérés nincs. Egészen más arányok mutatkoznak viszont a K+F helyek száma és a tudományos fokozattal rendelkezők száma tekintetében. Mindebből arra lehet következtetni —amit más irányú tapasztalatok is igazolnak—, hogy a létszámok és a ráforditások megoszlása között viszonylag szorosak az összefüggések; a kutató-fejlesztő helyek azonban nagyon is különböző nagyságúak, s tudományágak közötti eloszlásuk viszonylag egyenletesebb. A tudományos fokozattal rendelkezők számának tudományágak szerint megoszlása /utóbbinál a munkahely fő profilja volt a besorolásnál mérvadó!/ pedig megint más eloszlási rendet követ. Mindezek ellenére mégis nagyon tanulságos az ilyen jellegű összeállítás, mert fontos tudománypolitikai következtetések levonására ad lehetőséget /például indokolatlanul kevés a tudományos fokozattal rendelkezők számaránya a műszaki K+F helyeken, az erők és eszközök nagyobbik hányada az anyagi termeléshez közelebb álló műszaki és agrártudományi kutatásokra koncentrálódik stb./. A ráforditások tudományági megoszlásának eltérései mögött e tudományágak müvelésének valóban eltérő ráfordítás-igényessége rejlik. Erre vonatkozólag érdekes számítást közöl a KSH kiadvány, melyben tudományáganként redukált létszámadatok alapján mutatja ki az egy kutatóra jutó segédszemélyzet, valamint a K+F költség és beruházás fajlagos mutatóit, ugy, hogy a társadalomtudományi fajlatos mutatókat l-nek tekinti: 2.táblázat Tudományágak Egy kutatóra jutó Tudományágak segédszemélyzet kutatási-f költség ejlesztési beruházás ha Társadalomtudomány akkor Orvostudomány Termés zettudomány Agrártudomány Műszaki tudomány 1,00 2,72 2,75 3,36 5,61 1,00 1,61 1,66 3,34 2,95 1,00 1,79 5,82 8,58 5,01 Ebből az összeállításból kitűnik, hogy a társadalomtudományok hasonló fajlagos mutatójához képest például az egy kutatóra jutó K+F költség majdnem 3-szor, a K+F beruházás pedig több mint 5-ször nagyobb a műszaki tudományok területén. Az ilyen tipusu számitások jelentősen segíthetik a kutatás és fejlesztés finanszírozásának megalapozottabb távlati tervezetét. A KSH kiadvány részletes táblázatban ismerteti a K+F helyek száma alapján, a redukált kutatói létszám alapján, és a K+F ráforditások alapján az első 15 helyre sorolt tudományágazatokat és azok súlyát jellemző százalékos adatokat. E sorrendben és az arányokban az előző évihez képest nem volt lényeges változás, Például a redukált kutatói létszám.alapján az első 15 helyen a következő tu17