Tudományszervezési Tájékoztató, 1971

1. szám - Szemle

1. Természettudományok 2. Mérnöki és műszaki tudományok 3- Orvostudományok 4. Mezőgazdasági tudományok 5« Társadalomtudományok. Ha a tudományos ráforditások és a tudományos munkaerő statisztikai adatait ilyen bontásban is megadják, lényegesen könnyebbé válik a nemzetközi összehasonlítás. A NAGYSÁG ÉS ÉLETKOR SZERINTI OSZTÁLYOZÁS A létesítmények nagyságát munkaerőlétszámuk és kutatási ráfordításuk határozza meg, igy tehát e két szempont szerint is osztályozhatók. De osztályozhatók alapitásuk időpontja szerint is. E háromféle csoportosítás nemzetközi összehasonlításban igen sokat mond valamely ország tudományos létesítményeinek fejlődési üteméről. Csoportosíthatjuk a K+F munkaerőállományát életkor szerint is; ez utóbbi szintén érdekes, jövőbe mutató összehasonlításokra ad lehetőséget. AZ OSZTÁLYOZÁS EGYÉB MÓDSZEREI Az emiitetteken kivül még sokféle osztályozás lehetséges: számos ország a javasoltnál rés zletesebb tudománystatisztikát készit. Csehszlovákia például nyilvántartja az egy kutatóra jutó munkahely területet, az Egyesült Államok tudománystatisztikája pedig regionális felépitést követ. A legfontosabb osztályozási szempont azonban a kutatómunka jellegéhez igazodik: megkülönböztet kutatást /alap- és alkalmazott kutatást/ és kisérleti fejlesztést. Minthogy e fogalmak kapitalista és szocialista országokban többé kevésbé ugyanazt a tartalmat fedik, hasznos segédeszközei a nemzetközi összehasonlításnak. Az alapkutatások felosztása meghatározott célú és tiszta alapkutatásokra szintén érdekes megkülönböztetést jelent, de az országos statisztikákban még nem szerepel. Bevezetése tehát egyelőre korai lenne. 103