Tudományszervezési Tájékoztató, 1971
1. szám - Szemle
A TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI SZOLGÁLTATÁSOK STATISZTIKAI OSZTÁLYOZÁSA A TEVÉKENYSÉGI KÖR SZERINTI OSZTÁLYOZÁS Minél részletesebb a statisztikai adatok bontása, annál nagyobb lehetőség nyilik a sokatmondó összehasonlításokra; a nagyobb részletesség ugyanis lehetővé teszi az alapadatok átcsoportosítását. De a statisztikai részletezés nagymértékben függ a vizsgált ország helyi viszonyaitól is. Az összehasonlíthatóság érdekében tehát legalább nagyvonalakban egységes klasszifikációra lenne szükség. SZEKTORONKÉNTI ÉS ORSZÁGONKÉNTI OSZTÁLYOZÁS a/ Az ország gazdaságának fő szektorai szerinti osztályozás Kezdeti stádiumban sokkal könnyebb a kormányzati, felsőoktatási és iparági szektorban folytatott K+F-re, mint a vállalati szinten folytatott K+F-re vonatkozó adatokat összegyűjteni. Ezért, valamint az analizis és összehasonlítás megkönnyítésére, helyes a tudományos tevékenységet a tevékenység helye és a finanszírozására szolgáló pénz eredete szerint osztályozni. A Frascati Kézikönyv négy kategóriát különböztet meg, de a szocialista és kapitalista országok összehasonlítása érdekében helyesebb hármat alkalmazni: az úgynevezett nem profitcé1 u intézmények kategóriája ugyanis szocialista országokban nem létezik /ez amugyis a tudományos tevékenység kis hányadát végző, és a komplex szervezeten belül nehezen elhatárolható kategória/, s a kapitalista országokban is besorolható az állami kutatóintézmények közé. Minthogy azonban a szocialista országokban igen nagy az iparági szintű intézmények jelentősége, helyes volna az ipari szektort iparági és vállalati szintre bontani. így a kapitalista országokban eddig egyszerűen állami kategóriába sorolt nagyszámú intézmény átkerülne az iparági kategóriába. Jellemző különbség, hogy az ipari kutatások területén a KGST országokban az államilag támogatott iparági kutatóintézetek jutnak nagyobb szerephez, az OECD országokban viszont a vállalati kutatóintézetek képezik a súlypontot. Az összehasonlítás alapja és kiindulópontja tehát a kutatás helye szerinti osztályozás. Mind a szocialista, mind a kapitalista országokban az állam a kutatások legfontosabb pénzforrása: a Szovjetunióban a teljes kutatótevékenység 70 %-át fedezi közvetlenül az állam, de az államilag finanszírozott kutatások hányada még Nagy-Britanniában és Franciaországban is eléri az összes kutatások 50 %-át. Ez annyit jelent, hogy érdemes országonként összehasonlítani a nem állami kutatószektorban fölhasznált állami összegek /egyetemeken és iparági vagy vállalati kutatóintézetekben állami költségen végzett kutatások/ hányadát. Ez 101