Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

az úgynevezett PATTERN módszerről. Az első szám az 1969« augusztus hónapban megjelent cikkek adatait tartalmazta. A prognosztika módszereinek megismerése és megvitatása érdekében szemináriumot szerveztek, amelyen a munkacsoport egyes tagjai tartanak meghatározott témakörben előadást. Jelenleg H.D.Haustein NDK-beli egyetemi tanár anyagait, valamint a számitógépekkel kapcsolatos alapismereteket tanulmányozzák. A későbbiekben sor kerül a leggondosabb módszerek alapos megvitatására is. Az elkövetkező hónapok legnagyobb munkája a dokumentációs és szemináriumi munkákon kivül a feldolgozott anyagok értékelése, a hazai prognóziskészítés —elsősorban a tudományfejlődési prognóziskés z i t é s— módszereinek elemzése és javaslatok kidolgozása. A jövő évi elképzelések között szerepel a hazai prognóziskészitő tevékenység alapelveinek, a prognóziskészítés területeinek és metodikai módszereinek /forgatókönyvek/ kidolgozása arra vonatkozóan, hogy milyen területeken, kik, milyen szervezésben készitsenek konkrét tudományfejlődési prognózisokat. A folyamatosan végzett dokumentációs munka és kutatómunka realizálása érdekében, a nyert ismeretek elmélyitése céljából, a konkrét prognóziskészitő munkában majd titkári szinten résztvevő szakemberek számára 1970-ben egyhetes szemináriumot, vagy úgynevezett iskolát kivánnak szervezni, amelyre a lehetőségekhez képest néhány nevesebb, prognóziskészítéssel foglalkozó külföldi szakember meghívását is tervbe vették. Ez az alkalom arra is módot nyújt majd, hogy a szeminárium után a "team" által kialakitott elképzeléseket megvitassák. P.Gy. Ki illetékes értékelni a tudomány helyzetét? Valódi tudományos kutatás elsősorban az, amely egyidejűleg több irányban folyik: először minden bizonytalan, de ha száz kisérletből egy sikerül, az már nagy eredmény, hiszen egyetlen nagy felfedezés megtériti a sok keresésre forditott anyagi eszközöket, így áll a helyzet általában, de Rabotnov akadémikus a kutatóintézetekre vonatkoztatva vizsgálja a tudományos haladás kérdését. Az intézet vagy az intézeti részleg viszonylatában más a helyzet: itt egyszerűbb problémákat kell megoldani, s fontos, hogy minél hamarabb megtalálják a helyes utat. Felmerül a kérdés, minek alapján Ítélhető meg a kutató tevékenysége, hozzájárulása a probléma megoldásához. A tudományos kutatóintézetek célkitűzésük alapján, két kategóriába sorolhatók: ágazati ipari kutatóintézetek, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a termeléshez és a tudomány általános kérdéseivel foglalkozó intézetek. A kétféle tipusu intézetbe történő szakember felvételnél különböző szempontokat kell érvényesíteni . 95