Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Szemle

Philips földrajzi értelemben is nagykiterjedésű fejlesztő laboratóriumi hálózattal rendelkezik, s ezek között racionális munkamegosztást és kooperációt tart fent. A fejlesztéstől eltérően a kutatás sokáig —a második világháborút követő évekig— az anyavállalatnál, Eidhovenben maradt. A további fejlődés, éspedig mindenekelőtt az akuttá váló káderhiány következtében a vállalat vezetői rádöbbentek arra, miszerint Hollandia túlságosan kicsi ország ahhoz, hogy a kutatás folyamatos fejlesztéséhez szükséges káderigényeket mennyiségben is, minőségben is ki tudja elégiteni, ezért kutatási központokat létesítettek Nagy-Britanniában, Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. Az ilyenfajta decentralizáció azzal az előnnyel is járt, hogy a helyi kutatóközpontok révén lehetővé vált a részvétel az adott ország állami szervei által finanszírozott kutatási megbizások vállalásában és teljesítésében. A Philips cég ma izzólámpákon kivül úgyszólván mindent gyárt, ami az elektronikával , híradástechnikával és vákuumtechnikával kapcsolatos, a program azonban egyre szélesedik és legújabban kiterjed bizonyos gyógyszerek és vegyianyagok gyártására is. /Az erősáramú gépek és berendezések gyártása viszont változatlanul kivül esik érdeklődési körén./ A Philips alkalmazottainak száma —a leányvállalatok létszámával együtt— körülbelül 25O 000, ezek közül 80 000-et foglalkoztatnak Hollandiában. Az eidhoveni Központi Kutatólaboratóriumok alkalmazottainak száma körülbelül 2 200 /1965-re vonatkozó adat/. Az ipari tevékenység 12 részleg között oszlik meg. A részlegek nem földrajzi, hanem termék-alapon különülnek el egymástól. A kutatással foglalkozó szervezetet határozottan elkülönítették az ipariaktól, és a vállalat egyik elnökhelyettesének felügyelete alá rendelték. A kutatólaboratóriumok egyik ipari részleggel szemben sincsenek alárendelt viszonyban, a kutatás finanszírozása is független az ipari részlegektől. A PHILIPS KUTATÁSSZERVEZÉSI ELVEI A Philips-nél folyó kutatás megszervezésének alapelvei a következők: Az ipari kutatásnak —a gyártás, illetve gyártmányfejlesztéstől és tervezéstől eltérően— az a szerepe, hogy a tudomány legfrissebb eredményeit és módszereit gyakorlati célok érdekében hasznositsa. Az alkalmazott kutatásnak a fejlesztéstől eltérő ezen feladata indokolja a kutatás szervezeti elkülönítését a fejlesztéstől. A kutatói tevékenység csak akkor lehet termékeny és eredményes, ha mentes a közvetlen műszaki és gazdasági kötöttségektől — noha a fejlesztés területén éppen ezek a szempontok az elsőrendüek. Századunkban a műszaki fejlődés és az uj technika térhóditása jóval gyorsabb az Egyesült Államokban, mint Európában. A fénycsővilágitás például csak sok évi késéssel terjedt el Európában. Hasonló a helyzet a szines televízióval is. Úgyszintén 80