Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Bibliográfia

javasolja az oktatási intézmények költségvetésének racionalizálását, egységes oktatáspolitika kidolgozását, az oktatás irányításának egységesítését, összehasonlító tanulmányok végzését Európa más országainak oktatásügyéről, a nemzetközi együttműködés erősítését, az ellenőrzés, minősítés, szubvencionálás rendszerének felülvizsgálását, rövid-, közép- és hoszszutávu tervek kidolgozását. CROWTHER,J.G.: Scientific types. London ,1968,

Barrie-Rockliff. 408 p. Tudós tipusok. MTA A tudománytörténész ,biográf

us szerzőnek e kötete igen érdekes szempontú életraj zi gyűjtemény. A tárgyalt tudósok életét ugyanis következetes szempontú csoportosításban ismerteti meg az olvasóval, s mondanivalóját is ezen elvek szerint csoportosítja.Az egyes életrajzokon belül igen részletesen szól a tudós tudományos fejlődéséről, hatásáról, személyes tulajdonságairól /eszmeitudományos fejlődése szempontjából/ és természetesen életútjáról. Csoportokként a tárgyalt személyek a következők: 1. Az "Egyéni kutató" típusa /Charles Thomson, Rees Wilson, John William Strutt, azaz Lord Rayleigh, Thomas Young/, 2. "Tanítómesterek" /Thomas Henry Huxley, John Tyndall, Augustus de Morgan/, 3. "Tudós-feltalálók" /James Dewar, Osborne Reynolds, Charles Babbage/, 4. "Szervezők" /Walter Morley Fletcher, Arthur Schuster, George Bindell Airy/. ti ki. A kötetet részletes mutató egésziFERKISS ,V.C,: Technological man: The myth and the reality. New York, 1969,Braziller. IX,

336 p. A technika embere: mitosz és valóság. MTA Ferkiss professzor könyve tulajdonképpen társadalompolitikai tanulmány, melyben igen sok szempont alapján a mai ipari társadalom és a kutató ember viszonyát vizsgálja. Közben vitatkozik a jelen és régebbi korok társadalombölcseiőivel, megkísérelve a társadalomfilozófiai elméletek valamilyen szintetizálását egy meglehetősen speciális tanulmány keretein belül. Főfigyelme természetesen a technika korának társadalmára, s annak emberére irányul. Elemzi a gép szerepét, a technikai forradalom korának társadalmi változásait, s azok valamennyi kihatását, a technika és a politika kapcsolatát /ami tulajdonképpen a szerző fő érdeklődési köre/, a technikai haladás és a kulturális elmaradás kérdéseit, majd az egész társadalmi fejlődés figyelembevételével a jövő, a technika embere kialakulásának lehetőségeit vizsgálja. A kötet igen gazdag jegyzetanyaga további felvilágosítást nyújt a kérdés kutatójának, s ehhez járul a rendkívül terjedelmes és értékes bibliográfia. FREUND,

E.: Forschung - der dritte Faktor. Stuttgart-Köln-Berlin etc. 1966,Kohlhammer. XI

,170 p. Kutatás - a harmadik faktor. MTA A tudományos kutatás termelési faktor, a gazdasági növekedés előfeltétele, holnapi életünk alapja — ezzel a megállapítással vezeti be a kiadványt a Deutsche Forschungsgemeinschaft elnöke. A kutatás és a gazdasági élet kölcsönhatásait eddig a statisztikai adatok hiánya miatt nem lehetett felmérni. Ezért hézagpótló Freund müve, mely a fogalmak pontos definíciója után nemzetközi adatanyag felhasználásával a kutatás-fejlesztés valamennyi szempontjára kiterjedő, magyarázattal kisért, áttekinthető táblázatokban és grafikonokban tárja fel az NSzK kutatásügyének helyzetét. A táblázatok anyaga felöleli a K+F kiadásokat /katonai és űrkutatás, valamint polgári célú kutatás/; a K+F személyzet nagyságát, és a foglalkoztatottak számához való arányát; a tudományos személyzet megoszlását iparáganként, a tudósok fluktuációját; a K+F kiadások eredetét és felhasználását, a bruttó nemzeti termékhez való részarányát; a kutatóintézetek finanszírozása módjait; a szabadalmakra forditott összegek változását iparáganként. Külön táblázatok foglalkoznak a nyugatnémet viszonyokkal, a kanadai, francia és csehszlovák kutatás helyzetével. 124