Tudományszervezési Tájékoztató, 1970

1. szám - Figyelő

lönbségekkel magyarázhatók, ezért helytelen, ha a ráfordítások elosztását csak a dolgozók számától teszik függővé. A ráfordítások elosztásánál a következő tényekre kell ügyelni: ]. Az alapkutatás hányada reprezentáns módszerrel állapitható meg. A CsTA adatait —mivel tevékenységének háromnegyede alapkutatás— tipikusnak lehet venni. 2. Ugyancsak a reprezentáns módszerrel állapították meg az alkalmazott kutatás részarányát, tudniillik ebben az esetben a TKB önálló költségvetési szervezetei és a központilag irányított gazdasági szervezetek foglalkoznak uulnyomórészt alkalmazott kutatással . 3. A kísérletezés és az információfeldolgozás ráfordításainak nagyságát az e szférában dolgozó munkatársak számától teszik függővé. 4. A fejlesztés, a félüzem, a prototipus műhelyek arányát reziduális módszerrel állapitják meg. 5. Azoknak a költségeit, akik nem foglalkoznak közvetlenül tudományos munkával, a feladat megoldásán fáradozók száma határozza meg. A felsorolt tevékenységi körökben dolgozó személyek bérköltségei a TKB béralapjának adataiból állapithatók meg. A CsTA egy átlagos munkatársának évi béralapja 21 260 Kös, az alkalmazott kutatás képviselőjének pedig 20 050 Kcs. A személyi kiadásokat figyelembe véve, amelynek koefficiense 1,17 illetve 1,05, végeredményben az egy munkatársra jutó évi ráforditás alapkutatásban 24 880 illetve alkalmazott kutatásban 21 070 Kcs; a tárgyi ráfordításokkal együttesen pedig 39 130 illetve 36 270 KÓs. Az egyes tevékenységi körök ráfordításainak megállapításakor figyelembe kell venni a munkatársaknak azt a 21,4 %-át, amely a TKB más szféráiban dolgozik; ezek számát föl kell osztani az öt alapcsoport között-. A korábban kiszámított, egy munkatársra jutó abszolút részt be kell szorozni a saját és a többi szférából felosztott személyek együttes számával ; igy kikerekedik az egyes csoportok összráforditása: Alapkutatás 610,7 millió Kcs Alkalmazott kutatás.. 892,9 millió KÍs Tudományos-műszaki információk, kísérletezés 525,1 millió Kős Összesen: 2 028,7 millió Kcs A tudomány és a technika fejlesztésére szánt nem beruházási összráforditások 6 246,9 millió Kós-t tettek, tehát az alapkutatásra 9,8 az alkalmazott kutatásra pedig 14,3 % jutott. Fejlesztésre, félüzemre, prototípusgyártásra —reziduális módszerrel— 4 218 milliót állapitottak meg. Pontosabb eredmények csak bonyolult számításokkal érhetők el, de ezek sem biztositanak abszolút eredményeket. — VAVRO.A. - PAZDERKA,B.: К mo£nostiam kvantifikácie ätruktury nákladov na vedu a v^skum. /А tudományra és a kutatásra fordított kiadások összetételének mennyiségi kifejezése./ = Finance a Ûv?r /Praha/

,19б9.2.no. 86-93.p. vi • A • A Berlini Akadémia reformj a A Német Demokratikus Köztársaságban az a feladat vár az Akadémiára, hogy 110