Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

6. szám - Szemle

Jó közelítéssel ez a számitás módot ad az alapkutatások további tagolására. Egyes szakirodalmi források ugyanis az alapkutatásoknál megkülönböztetnek úgynevezett "tiszta" alapkutatásokat /melyeknél a kutatás irányát és célját közvetlenül nem a gyakorlati igények szabják meg/, és úgynevezett "célra-orientált" alapkutatásokat /melyeknél mind a kutatási irány, mind a cél meghatározásában a gyakorlati igények dominálnak/. Az alapkutatások e két fő tipusának hazai aránya tehát megközelítőleg 68-32 %-osnak tekinthető. Adataink szerint az alkalmazott kutatásoknak mintegy 26 %-a igényel a K+F szférában további kutatómunkát, és mintegy 74 %-a kerülhet át a fejlesztés szférájába. A fejlesztésnek mintegy 9 %-a igényel további fejlesztő munkát /esetleg más vertikumokban/, s mintegy 91 %-a érett meg a bevezetésre, a gyakorlati alkalmazásra. /Itt figyelmen kivül hagytuk technikai okokból azt a lehetőséget, hogy alkalmazott kutatási eredmények is esetenként közvetlenül hasznosíthatók a gyakorlatban, például a társadalomtudományok területén/. TUDOMÁNYOS SZOLGÁLTATÁSOK FELHASZNÁLÓI A kutató-fejlesztő intézetek tudományos szolgáltatásaival kapcsolatos költségek felhasználók szerinti megoszlását vizsgálva, kitűnik, hogy tudományos szolgáltatásaik mintegy 66 %-át a műszaki tudományok, az ipar és a közlekedés területén használják fel. Ezen belül a legnagyobb felhasználó ágazat: a gépipar. A tudományos szolgáltatások nagyobbik hányadát /költségalapon számitva: 52 %-át/ a műszaki tudományi kutató-fejlesztő intézetek nyújtják. KÍSÉRLETI TERMELÉS FELHASZNÁLÓI A kutató-fejlesztő intézetekben, össztevékenységüknek viszonylag kis hányadában kisérleti termelés is folyik, mégpedig főként a műszaki tudományi kutató-fejlesztő intézetekben, valamint az agrártudományi kutatóintézetekben. A kutató-fejlesztő intézetek kisérleti termelésének túlnyomó része /költségalapon számitva: 91 %-а/ a műszaki tudományok, az ipar és a közlekedés, valamint a mezőgazdaság és az egyéb népgazdasági ágazatok területén kerül felhasználásra. A legnagyobb felhasználó itt is a gépipari kutatási-fejlesztési és népgazdasági ágazat. 891