Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
Ipari Osztálya, az Ipari Ujjászérvezési Tanács és a jövőben esetleg azon szervezet által, amelynek felállitását az Iparfejlesztési Törvény alapján tervezik. A kormány-alap ilyen felhasználásának fő célkitűzése érthetően arra irányul, ezeknek az erőforrásoknak a kiaknázása segitse a piaci erőket, hogy bármely gyártási területen úgynevezett integrált vagy teljes vállalatokat hozzanak létre, megfelelő, de nem túlzott számban, azaz olyan vállalatokat, amelyek képesek saját K+F-t végezni és meg tudják tervezni az eredményes kereskedelmi és export tevékenységet. Egy —valamely gyártmány-sorozat jövedelmező gyártására várhatólag alkalmas— vállalat legkisebb méretének megközelitő becslése elvégezhető az itt használt módszerekkel . Olyan termék esetében, amely viszonylag kicsiny és műszakilag egyszerű, ezzel szemben a piaca nagy, a hatékony K+F számára szükséges legkisebb vállalat-méret jócskán alatta maradhat a gyártási követelmények által megszabott legkisebb méretnek. Ezeknek az általános érveknek elfogadása általában megegyezik azzal, hogy amikor a K+F vállalkozás kormányintézménynél folyik, annak, ahol csak lehetséges, mind a tervezés, mind a végrehajtás szempontjából valamely kiválasztott vállalathoz kell kapcsolódnia. A vállalatokhoz továbbitott K+F eredmények nem alkalmasak arra, hogy bárki tovább foglalkozzék velük. Ez utal a tervek és a vállalatok szelektív megválasztásának szükségességére. Azok a vállalatok, amelyek már erősen integráltak, méretben egyenlőek vagy gyors növekedést Ígérnek, nyilván alkalmas jelöltek árra, hogy a kormány támogassa ujitási folyamatuk egészét. Mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a vállalatok műszaki és pénzügyi támogatása biztosításának módszerei az ujitási lánc K+F vége felé az eddigiekben eltértek a fentiektől. Az ujitási lánc későbbi szakaszai sokkal több pénzbe kerülnek és sokkal több kutatót foglalkoztatnak, mint amit a K+F elem alapján várni lehetne. Ez az eltérés, a már emiitett kormány-intézmények tevékenysége folytán csökkenthető és csökkenőben is van. A HONVÉDELMI IPAR ÉS A K+F A honvédelmi területen erősen foglalkoztatott vállalatok K+F problémái sok szempontból alapvetően hasonlóak a polgári fogyasztás területén működőkével. Természetesen egy adott vállalat bármely időszakban végzett K+F munkája közvetlenül a kormány pénzével is folyhat. Ez esetben a K+F-nek a forgalomhoz mért, egyéb számításokban használt 5 %-os arányát valamelyest nagyobb számmal kell helyettesíteni. Például, ha a kormány a K+F számlájának háromnegyedét fizeti, akkor a vállalat a K+F kiadásainak a forgalomhoz mért mintegy 20 %-os arányával dolgozhat, a nem-támogatottak 5 %-a he89