Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
Az OTTKT főfeladatainak kimunkálásában több mint 2 ООО kutató és gyakorlati szakember vett részt. Első "nyersanyagként" 103 főfeladat született, melyeknek részletes tematikájára a f ofeladatonként szervezett úgynevezett előkészitő bizottságok tettek javaslatot. A 103 főfeladat keretében összesen 656 feladat és több mint 11 000 téma került kidolgozásra. Később —a koncentrálási törekvések jegyében— a főfeladatok számát 73-ra csökkentették. Ennek megfelelően a feladatok száma is lényegesen /391-ге/ csökkent. Hasonlóképpen csökkentették az OTTKT eredetileg kidolgozott gazdasági /létszám-, költség- és beruházási-/ mutatóit is. Az OTTKT megszületésével a hazai kutatástervezés fejlődésének uj szakaszába lépett. Az OTTKT került a hazai kutatástervezés középpontjába. Létrejöttével országosan egységes kutatástervezés bontakozott ki. Nagyarányú szervezőmunka indult meg az országban folyó kutatások "feltérképezésére", és ennek alapján az OTTKT kereteibe bevonható kutatások kijelölésére, illetve a több mint tizezernyi kutatási téma tematikai rendszerezésére. Országos koordináló apparátus szerveződött, a korábbi, úgynevezett előkészitő bizottságok koordináló bizottságokká alakultak át. Legfőbb feladatuk a kutatóhelyeken folyó tervezőmunka segitése volt, közreműködés az irányitó szervek szintjén a kutatóhelyi tervek elbírálásában, a főfeladatai középtávú és éves tervek elkészítése, a főfeladatuk keretébe tartozó kutatások országos szintű koordinálása. Az irányelvek szerint az OTTKT nem ölelhette fel az országban folyó kutatások egészét, az évenkénti kutatási kapacitásnak legalább 20-25 %-át fenn kellett tartani az OTTKT-n kivüli kutatásokra. Az OTTKT-re alapozva készültek a második ötéves tervidőszakban minisztériumi ötéves kutatási tervek és a kutatóhelyi éves kutatási tervek. Ezek természetesen kiterjedtek az OTTKT keretein kivüli —úgynevezett egyéb— kutatásokra is. Első izben fordult elő, hogy egy országos távlati tudományos kutatási tervről szóló kormányhatározat több évre előre megszabta a kutatási bázis fejlesztésének fő mutatóit. A második ötéves tervidőszakban a kutatók létszámának 25 %-os, a tudományos segédszemélyzet létszámának 70 %-os, a kutatási költségeknek szintén 70 %-os növelését irányozta elő. A kutatási beruházások keretszámát 2 milliárd forintban állapította meg. Az uj országos kutatási tervrendszerre vonatkozó korábbi elgondolások és javaslatok tehát néhány év alatt eljutottak a megvalósulás szakaszáig. Érdemes és tanulságos megvizsgálni azt, hogy az eredeti elképzelések végül is milyen mértékben valósultak meg. 9
