Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

5. táblázat A K+F ráfordítások egyes igen fejlett iparú országokban /%-osan és abszolút összegben/ с а/ Egyesült Allamok % mrd. í Nagy-Britannia*

3^ % mio. í с/ Német Szövetsegi Köztársaság % mrd. DM Franciaországé % mrd. Fr Japán % mrd.Yen Német Demokratikus Köztársaság % 1956-1961 I96I-I966 I966-I97O 14,7 9,3 7,1 8,42 7,63 8,65 17,0 5,5 5,4 357,7 42,3 228,6 21,2 21,0 11,7 2,21 4,79 5,70 # 30,0 11,7 • 3,9 7,4 23,0 20,4 • 131,3 197,4 • 16,5 9,5 11,0 а/ 1953-1960, 1960-1965, I965-I97O Ъ/ 1956-1961, 1961-1964, 1964-1970 с/ 196O-I963, 1963-1970 d/ 1954-1960, 1960-1964 Az elemzések azt mutatták, hogy bár a vezető ipari országokban abszolút összegben növekednek a K+F ráforditások, hosszabb távon csökken növekedési rátájuk. Lassul a K+F részesedésének növekedési lendülete a nemzeti jövedelemben az iparosodás magasabb szintre jutásával. A bővülési ütem görbéje ellaposodásának okát, illetve gyökerét még nem tárták fel kellő alapossággal a kutatások. Mindenesetre figyelembe veendő, hogy az öszszes fejlett iparú országban az úgynevezett kutatás-intenziv iparágak termelése nőtt leggyorsabban, ezek bővülési üteme jelentősen meghaladta a bruttó ipari termelését. Az utóbbi a Német Demokratikus Köztársaságban 1956-1966 között /%-ban/ 217-re, mig a vegyiparé 251-re, a finommechanikai és optikai berendezéseké 287-re, az elektronikus cikkeké pedig 382-re növekedett. A K+F ráforditások növekedési ütemének korlátozódása —a szerző szerint— a társadalmi újratermelés objektiv követelményeivel függ össze, melyek a növekedési faktorok arányos fejlesztését kivánják meg. Egyetlen ilyen tényezőnek a többitől teljesen elszakitott, azoknál sokkal jelentősebb mérvű fejlődése tartósan nem érvényesülhet hátrányok nélkül. 75