Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

3-4. szám - Bibliográfia

szere között. A tanulmánykötet öt részre oszlik. Az I.rész —A kutatás és fejlesztés központi tervezése a Szovjetunióban— a tudománypolitikai mechanizmus egészét tekinti át. A szöveg között 19 táblázat részletes adatokkal szolgál a szovjet tudománypolitika számos oldaláról, ismerteti a vezető tudománypolitikai és tudományszervező- és tervező szerveket, a kutatóintézetek számát, megoszlását, a kutatásra és tudományos tevékenységre forditott összegek nagyságát és megoszlását. A szöveghez csatlakozó függelékek a szovjet tudományos tanácsokról, s egyes évek tudományos költségvetéséről adnak tájékoztatást. A II.rész —A Szovjetunió tudományos és műszaki munkaerőforrásai I96II966.— a lehető legfrissebb adatokat szolgáltatja a természetés műszaki tudományos szakokon végzett fiatal szakemberek számáról és megoszlásáról, a természettudományos és egyéb szakemberek, kutatók, valamint a mérnökök számáról és részletes megoszlásáról /szakterület, alkalmaztatás stb./, s tájékoztat a tudományos fokozattal rendelkezők számáról és megoszlásáról is. A III. rész —A kutatás szervezése és tervezése az akadémia hálózatában— a Szovjet Tudományos Akadémia szervezetéről , szerveiről, intézményeiről, valamint tevékenységi köréről ad igen sok adattal /10 táblázat/ alátámasztott áttekintést. A IV. rész —A kutatás szervezése és tervezése a felsőoktatási intézményekben— ismerteti a felsőoktatás szervezetét, a kutatás és fejlesztés helyét és mértékét a szovjet egyetemi rendszerben, az egyetemen tevékenykedő kutatók számát és megoszlását /funkció, szakterület, intézmény stb. szerint/. Ugyancsak tájékoztat az egyetemen folyó kutatómunka támogatására adott pénzösszegekről, az egyetemek részesedéséről a szövetségi és állami költségvetésben és egy sor más kérdésről. Az V. rész a szovjet tudomány és az ipar kapcsolatait elemzi és az iparban folyó kutatómunka méreteiről és megoszlásáról ad tájékoztatást. A fejezethez kapcsolódó függelékek —mint a többi fejezet esetében is— további részletes adatokat szolgáltatnak a K+F-ről és a tudományos-műszaki szakemberállományról. A felsorolhatatlanul sok adatféleséget a kötet összeállítói többnyire a megfelelő szovjet források alapján gyűjtötték össze, mely forrásokat a lábjegyzet bő bibliográfiai apparátusa tárja fel. A tartalomjegyzék után álló kifejezésgyüjtemény a szovjet tudománypolitika fogalommeghatározásait és szakkifejezéseit magyarázza. Tehnicseszkaja kibernetika. Problemü upravlenija i informacii. Voproszü szovetszkoj nauki. Otv. red.: V.A.Trapeznikov, A.A.Harkevics. Moszkva,1966,Nauka. 104 p. Műszaki kibernetika. Vezérlési és információs problémák. A szovjet tudomány problémái. A tudós kollektive munkájának eredményeképpen megjelenő mü ismerteti az automatikus vezérléssel és információátvitellel foglalkozó uj tudományág leglényegesebb eredményeit, az automatikus önszabályozó rendszerek felépítését és megfogalmazza a közeljövőben megoldandó alapvető jelentőségű feladatokat. Végül felsorolja azokat a problémaköröket, amelyek megoldására folynak ugyan már kutatások, de amelyekre a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani. Az első fejezet az automatikus irányitó rendszerek elméletével ismerteti meg az olvasót. Felsorolja a lineáris és nem lineáris rendszereket, rövid történeti áttekintést adva azok keletkezéséről. Ismerteti a diszkrét, az optimális, az adaptiv rendszereket és az automatikus irányitó rendszerek modellezését. A következő fejezet az emberben, az automatában és az élő szervezetben működő irányítási rendszerekkel foglalkozik. A harmadik fejezet tárgyalja a nagy rendszerek irányitási problémáit.A továbbiak során olvashatunk az információátadás és terjesztés elméletéről, a relé berendezések és vég automaták kérdéséről, a megbízhatóság problémáiról. Majd a különböző rendeltetésű automata berendezéseket vizsgálja a mü: az ellenőrző és szabályozó automatákat és a távirányítású berendezéseket. A könyv a Tudományos Akadémia és a Műszergyártó Automatizálási és Vezérlési Minisztérium közös kiadásában jelent meg. 633