Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

AZ ORSZÁGOS TÁVLATI TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TERV SORSA ÉS FONTOSABB TAPASZTALATAI MAGYARORSZÁGON A n a g У s z a b á s u к u t a t á s s z ü 1 e t é s e — A к i a 1 a к u s i r e n d s z e r f ő V 0 n á s a a 1 a P j a i — A z 0 T T К T e 1 t e r v e z é s 1 9 6 5 . é v i e g g Y a г 0 r s z á g i к u t a t á s s z P a s z t a 1 a t a i e e r v e z é s i к i s é r 1 e t t u J к u t a t á s t e r V e z é — A z 0 T T К T m e t 0 d i к a 0 t a p a s z t a 1 a t a i é s a s z e r ü s i t é s e — A m a r v e z é s f 0 n t 0 s a b b t a _ A második ötéves terv időszakában /1961-1965/, az országos távlati tudományos kutatási tervről /a továbbiakban: ОТТКТ/ szóló 2007/1962.számú kormányhatározat alapján, országosan egységes, uj kutatástervezési rendszert léptettek életbe Magyarországon. E rendszer születésének körülményeiről, jellemvonásairól, "elhalásának" okairól és fontosabb tapasztalatairól adunk áttekintést a következőkben. A NAGYSZABÁSÚ KUTATÁSTERVEZÉSI KÍSÉRLET SZÜLETÉSE A KORÁBBI KUTATÁSTERVEZÉS FOGYATÉKOSSÁGAI Az OTTKT bevezetése előtt Magyarországon nem létezett egységes, országos kutatási tervrendszer. A kutatástervezés irányitó szervenként sokszor nagyon is különböző felfogások alapján, eltérő módon és formában folyt. A kutatástervezés lényegében csak a kutatóhelyek szintjére korlátozódott. Tartalmilag a kutatási tervek nem a népgazdaság fejlődése számára legfontosabb kutatási feladatok megoldását célozták, hanem sokkal inkább a kutatóhelyek, illetve kutatók spontán törekvéseit, szubjektiv egyéni kezdeményezéseit tükrözték. Teljes mértékben hiányzott a kutatásoknak egymással és a megoldásra váró legfontosabb feladatokkal történő országos koordinálása. 7