Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

3-4. szám - Szemle

KUTATÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI Kutatás, műszaki fejlesztés, egyéb kutatóhelyi tevékenység — A kutatás kettőssége — A kutató és a kutatói képesség — A hasznosíthatóság megalapozottsága — A kutatási cél megszabása — A kutatási eredmények hasznositása — A gyakorlati alkalmazás fázisai — A kutatást követő folyamatszakaszok és a kutatás. Bármely elvi kérdéssel vagy abból származó gyakorlattal kapcsolatos vizsgálódásról legyen is szó, a megoldás megközelítésének alapvető feltételei: a munka során gyakran előforduló fogalmak tisztázása és a kutatási célok kitűzése. Ezt az alapelvet kell követnünk jelen esetben is, amikor a kutatások eredményeinek hasznosítása lehetőségeit és szükségességeit vizsgáljuk. Elsősorban tehát tisztázásra várnak a kutatóhelyi tevékenység egyes, a tárgyhoz fűződő fogalmi funkciói, valamint a tudomány területén betöltött szerepük. KUTATÁS, MŰSZAKI FEJLESZTÉS, EGYÉB KUTATÓHELYI TEVÉKENYSÉG A kutatóhelyi tevékenység —bármely tudományágról, vagy ismeretanyagról essék is szó— uj megismerésekre és bizonyos esetekben a megismerések alkalmazásának elősegítésére törekszik. Ez a szándék különböző kategóriáikban: mégpedig kutatásban és —műszaki jellegű kutatások esetében a kutatási tevékenységen kivül— "műszaki fejlesztési", vagy "egyéb", részletekben nem kategorizálható tevékenységben ölthet testet. E kategóriák fogalmi tisztázást követelnek. Elsőként vegyük közülük a kutatást. A kutatás tudatos, tervszerű, logikai princípiumok és egyéb megismerési módok /tapasztalatok, intuíció stb./ alkalmazásával végrehajtott, a tudomány igazolható ismereteit rendszerező, gyarapitó, gyakran a gyakorlat által közvetlenül is hasznositható, főként az általánosítás mód544-