Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

a gépek önreprodukciójának több módja is van, s az б módszere talán nem olyan merev, mint amit Wiener leir, s közelebb áll az eleven anyag reprodukciós folyamatához. Az is kétségtelen, hogy az élő anyag finomstrukturájának több köze van az anyag funkció­jához és reprodukciójához, mint az élettelen gépekének, bár ez már nem érvényes telje sen azon ujabb gépek esetében, amelyek működése a szilárd testek fizikájának alapelve in nyugszik. Molekulaszint alatt azonban valószinüleg már az élő szervezetek sem élők. S a kétféle rendszer közötti különbség ellenére is vakmerőség azt állitani, hogy az egyik ismerete nem vet némi fényt a másikra is. Itt van például a térbeli és funK­cionális szerkezet átalakithatósága időbeli információvá. A reprodukciós sablonfolya­mat még nem nyújt mindenre magyarázatot. Bizonyára létezik valamiféle kommunikáció a gén-molekulák és a tápfolyadék maradékanyagai között, s ennek a kommunikációnak nyil­ván megvan a maga dinamikája. Teljesen megegyezik a modern fizika szellemével, ha fel tételezzük, hogy e kommunikációban sugárzási természetű erőtér-jelenségek játsszák a közvetitő szerepet. Semmiképpen sem lehet tehát kategorikusan kijelenteni, hogy a gép és az élőlény reprodukciójának semmi közös vonása nincs. Az effajta kijelentéseket az óvatos és konzervativ elmék kevésbé tartják kockázatosnak, mint az analógiák elismerését. De ha veszélyes is egy ana­lógiát bizonyitatlanul elfogadni, legalább olyan veszélyes az analógia lehetőségét is elutasitani. A kockázatos gondolatok elutasitása ellentmond az intellektuális tisztes ség követelményének, és az, aki nem hajlandó uj és zavar baejtő gondolatokat végiggondolni, ezzel nem cselekedett különösképpen erkölcsösen. Az olyan ember számára, aki hozzászokott a teremtés gondolatához, valóban zavarbaejtő hogy az eleven lények szaporodása és a gépek e.setleges önreprodukciója azonos jelen­ségkörbe tartozik, mint ahogy felháboritó és zavarbaejtő volt Darwin fejlődéselmélete és az ember származásáról alkotott elképzelése is. Ha már az is sérti az ember önér­zetét, hogy valami köze van a majomhoz, hogyne sértené, ha a gépekkel hozzák kapcso­latba. A maga idején az előbbi, ma az utóbbi vált ki olyan felháborodást, mint régen a boszorkányság büne. Márpedig a gépek korábban felvázolt genetikája valamiféle ter­mészetes kiválasztáson alapuló fejlődés alapjává lehet, hiszen szerephez jut benne a variáció és a változatok örökölhetősége is. A variáció a másolási folyamat pontatlan­sága következtében keletkezik, ugyanakkor a Wiener-féle példában emiitett —lemásolan dó— fehér doboz maga is őstipussá válhat. Az eredeti, egyszaka­szos reprodukció esetén a másolat az eredeti gép operativ mása, a második szakaszban már a térbeli elrendezés is megőrződik, s a másolat valóságos képmás. Világos, hogy a másolás folyamatában az első másolat uj eredetiként szerepel. Az öröklés során kelet­kezett változat tehát fennmarad, bár maga is ujabb változásnak van kitéve. Összeállította: dr.Göncz Árpád 55 /

Next

/
Thumbnails
Contents