Tudományszervezési Tájékoztató, 1969
1. szám - Szemle
2. A termelési egységeken belüli társadalmi kapcsolatok, melyek összekapcsolják a kutatószemélyzetet a vezetőkkel; 3. A tudományos teljesitmén'y intézményes környezete. Mivel a tudományos kutatóhelyek a maguk sajátos célkitűzéseikkel, magatartárformáikkal és értékrendszerükkel viszonylag nem régóta tagjai olyan társadalmi intézményeknek, mint az egyetemek, ipar, kormány, az eltérő,és ezért ellentmondásos munkatipusok összhangbahozásának problémája igen fontos. A különféle szervezeti tipusokkal és magatartásformákkal rendelkező és különféle tudományágakkal foglalkozó kutatási közösségeket csak ujabban kezdik tanulmányozni. Ez különösen az alapkutatásokra érvényes, mivel az alkalmazott kutatás és a fejlesztés problémái még nemigen keltették fel a tudományszociológusok figyelmét. A tudomány termelési viszonyai különösen érzékenyen reagálnak az adott országban uralkodó kulturális behatásokra. Ezt a fejlődő országok tudományos fejlődése illusztrálja a legjobban. A MŰKÖDTETÉSI ALRENDSZER A tudományos rendszer üzemeltetési alrendszere a következő funkciókat hajtja végre: az uj tudományos munkaerő kiválasztása, képzése és '"szocializálása". Ez igen bonyolult probléma, melynek alapgondolatát legjobban Polányi fejtette ki. Szerinte a tudományos munka mind az alap, mint az alkalmazott kutatás területén olyan mesterség, amely nem jellemezhető részletesen valamilyen recept szerint, nem továbbitható és eredményei sem adhatók át automatikusan, mivel ilyen recept nem létezik. Noha a tudomány világosan körvonalazott tartalmát a világ egyetemein sikeresen oktatják, a tudományos kutatást magát sehol sem vették be a tananyagba. Az egyetemek munkájának megjavítására, valamint a tudománypolitika kialakítására irányuló igény hatásosan segitette elő az alkotóképes tudományos munkaerő fejlesztésével foglalkozó tanulmányok kibontakozását. A kutatóképzés problémáit mindenesetre uj vizsgálat tárgyává kell tenni. A lundi egyetemen például szociológusokból és pszichológusokból álló munkacsoport foglalkozik a kutatóképzés és a hallgatók vezetésének problémáival. KELL-E MODELLT KÉSZÍTENI? Az egyes országok tudományos rendszere, annak egyéb társadalmi alrendszerekkel való kölcsönhatása, kapcsolata a tudomány világrendszerével a valóságban jóval bonyolultabb, mintsem egy ilyen cikk keretében egyszerűen megtárgyalható és megoldható lenne — irja tanulmánya befejező részében Dedijer professzor. A probléma tehát 41