Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

E tekintetben az érdekelt irányitó szervek saját hatáskörükben alakithatták ki a számukra legmegfelelőbb mechanizmust. E felhatalmazás alapján először az MTA és a Művelődésügyi Minisztérium, majd az Egészségügyi Minisztérium szabályozta —a korábbitól több lényeges vonatkozásban eltérő módon— a kutatóhelyek tervezésének rendjét /megszüntették kutatóhelyeik éves tervének jóváhagyását, és hároméves kutatástervezési rendre tértek át/. Ezek az egyszerüsitő intézkedések nem érintették az akkori kutatástervezési rend alapjait, de alkalmasak voltak arra, hogy elősegitsék a tervezéssel kapcsolatos adminisztráció csökkentését, valamint a kutatóhelyi tervek elbírálásával és jóváhagyásával kapcsolatos mechanizmus egyszerűsödését. Az uj utasitás hatásfokát azonban nagymértékben csökkentette az a körülmény, hogy olyan időpontban született, amikor már az OTTKT egész rendszere a fokozatos "elsorvadás" szakaszába lépett. AZ "ELSORVADÁS" SZAKASZA A tulajdonképpeni hosszutávu kutatási terven /a főfeladatok feladat-mélységű távlati programján/ alapuló összes konkretizált középtávú terv érvényessége eredetileg 1965.év végéig szólt. Az eredeti elgondolások szerint, a következő ötéves időszakra /1966-1970/ ujabb ötéves kutatási terveket kellett volna kidolgozni. Ezzel kapcsolatban komoly formában felmerült, hogy az OTTKT főfeladatait is felül kell vizsgálni. Sokak véleménye szerint az eredetileg kitűzött főfeladatok megfogalmazása időközben elavult, túlhaladottá vált. Rendszerezési problémaként merült fel egy-egy homogénebb főfeladat-csoport átrendezésének igénye /például a mezőgazdaságot érintő főfeladatoknál/, s kitűnt, hogy néhány főfeladat megérett az összevonásra /például közgazdasági főfeladatok/. Az aktuálissá vált kutatástervezési feladatok kitűzésére és elvégzésük megszervezésére azonban nem történtek határozott intézkedések. Nagyfokú határozatlanság és bizonytalanság jellemezte ilyen vonatkozásban a TFT tevékenységét is. Ebben az is szerepet játszott, hogy a második ötéves tervidőszakban kialakitott országos kutatástervezési rendszer fogyatékosságai egyre nagyobb mértékben feltárultak, és a tudományos közvélemény egyre inkább elitélte ezt az erősen centralizált és sok tekintetben bürokratikussá vált kutatástervezési formát és módszert. Figyelembe kell venni a tudományos közvélemény e magatartásának értékelésénél azt is, hogy az adott időszakban már széles körben kibontakozott gazdaságirányítási rendszerünk reformjának előkészítése, és ebbe a tudomány számos hazai müvelője is aktivan bekapcsolódott. Az akkori gazdasági mecha20