Tudományszervezési Tájékoztató, 1969

1. szám - Szemle

fogó tematikai kategória a főfeladat volt. A főfeladatok alkották az OTTKT gerincét, ezeket tekintették a viszonylag leghosszabb távra érvényes tematikai tervnek /kutatási főirányok/. A főfeladat feladatokra tagolódott. Az eredeti elgondolások szerint a feladat öt évnél hosszabb távra jelölte meg a kutatá­sok irányát, mégpedig a főfeladatnál valamivel konkrétabban, s annál szűkebb temati­kai körben. A feladatok témacsoportokra /ezek később —körülbelül 1964-től kezdődően— témacsaládokra/ tagolódtak. Egy-egy témacsoport eredetileg ötéves időszakra határozta meg —a feladatnál konkrétabban és szűkebb területen— egy-egy feladat keretében elvégzendő kutatásokat. A témacsoport kutatási témák­r a oszlott, s a téma lényegében egy-egy önállóan uj kutatási eredmény létrehozására irányuló, többnyire öt évnél rövidebb idő alatt elvégezhető kutatómunka "fedőneve" volt. A kutatási témák átlagos átfutási ideje /a kutatás megkezdésétől a téma lezárá­sáig/ a legtöbb műszaki tudományterületen 1-1,5 év, társadalomtudományi területeken 2-2,5 év, természettudományi területeken pedig 3-4 év volt. Az OTTKT tematikája ily­módon egy valóban hierarchikus rendszert alkotott, melynél mint egy "piramis" csúcsán helyezkedett el a főfeladat, az alapzatot pedig az adott főfeladat témái képezték. Az ilyen tematikai "piramisok" kialakitása komoly tudományos rendszerezést igényelt. 2. A magasabb szintű irányitó szerv kutatási tervének hierarchi­kus lebontása alsóbb szintű kutatási ter­vekre. A kormány az OTTKT-t csak főfeladat-feladat tagolásban hagyta jóvá. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek ötéves terveiket már erre alapozva, téma­csoport mélységig készitették el. A kutatóhelyek már témákat terveztek, megjelölve, hogy azok —az illetékes koordináló bizottság döntése alapján— mely témacsoporthoz, feladathoz, illetve főfeladathoz tartoznak. Ebben eredetileg az az elgondolás érvé­nyesült, hogy az irányitás magasabb szintjein ne részletekbe menően, hanem csak az áttekinthetőségnek megfelelő mélységig döntsenek a kutatások tematikájáról. 3. A kutatási főfeladatoknak a gyakorlat oldaláról kiinduló meg­fogalmazása. Az OTTKT főfelad atainak megfogalmazásánál és e főfeladatok célkitűzései­nek meghatározásánál tudatosan arra törekedtek, hogy ezek alapvetően a népgazdaság, a kultura, a társadalmi gyakorlat legfontosabbaknak minősitett kutatási igényeit tükröz­zék. A tervezők ezzel kivántak kellő összhangot teremteni egyfelől a gyakorlat részé­ről jelentkező legfontosabb kutatási igények, másfelől a kutatómunkára kidolgozott te­matikai tervek között. Például a 13-számú főfeladat elnevezése: "Műanyag- és gumiipari kutatások", célkitűzése: "A népgazdaság nyersanyagbázisának kiszélesítése, korszerű műanyagok kutatása, gyártása és feldolgozása utján. A müanyagfelhaszhálás kiszélesíté­sére vonatkozó kérdések vizsgálata. A gumiipari nyersanyagbázis kiszélesítése, illető­leg a hozzáférhető nyersanyagtípusok felhasználásának vizsgálata, uj konstrukciók ki­dolgozása." A 16.számú főfeladat: "Kutatások a hazai alumíniumipar fejlesztésére"; célkitűzései között szerepelt például a hazai timföldgyárak, aluminiumkohók és feldol­gozó üzemek gazdaságosságának növelése, valamint az ezzel összefüggő elméleti kérdések vizsgálata; az elektrolízis megkerülése utján való fém és ötvözött aluminium előálli-

Next

/
Thumbnails
Contents