Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

másrészt pedig a gazdaságossági szempontok arra kényszeritik a vállalatokat, hogy egyesitsék erőfeszítéseiket meg eszközeiket, és ésszerű munkamegosztást hozzanak létre. A koordináció terén jelentős szerepet játszanak a szövetségi vagy köztársasági tanácsok, illetve kutatási alapok és ezek bizottsági hálózata. E szerepüket az érdekeltekkel való megbeszélés formájában, továbbá ajánlásokkal és az ösztönzés különböző eszközeivel töltik be. A koordinálás egyik jelentős formája a közös finanszírozás. A Szövetségi Kutatási Alap, illetőleg a köztársasági kutatási alapok nagyon ritkán finanszíroznak teljes egészében egy-egy kutatási programot. Az általános gyakorlat az, hogy a költségeknek csak mintegy 40-60 %-át biztosítják, a többi összeget, pedig, az intézetnek máshonnan kell előteremtenie. Nyilván nagyobb garancia van olyan kutatásra, amelynél más szerv is /pl. egy termelő vállalat/ vállal "kockázatot". Ez a pénzügyi támogatási rendszer egyidejűleg a kutatások érdemi koordinációját is elősegíti. Különösen figyelemre méltó gyakorlat az, hogy előnyben részesülnek az egyes alapok pénzügyi kereteinek felosztásánál az olyan témák, amelyek kidolgozását egyidejűleg több intézet közösen vállalja; az ilyen "társulások" önkéntesen jönnek létre. Az adott szakterület képviselői spontán módon keresik meg egymást és dolgoznak ki közös programot, mert tudják, hogy igy több esélyük van a pénzügyi támogatás megszerzésére. INTÉZETEK VEZETÉSI MECHANIZMUSA A kutatóintézetek az önigazgatás elve alapján működnek, lényegileg.függetlenek és semmilyen főhatósághoz sem tartoznak. Önállóan döntenek a rendelkezésükre álló anyagi eszközök elosztását illetően. Az intézetek létszámát, a fizetések mértékét, valamint egyéb szolgáltatások fajtáját és nagyságát /pl. kiszállási napidijat/ önállóan határozzák meg. Az intézet vezető szerve az Intézeti Tanács, melyet az intézeti dolgozók titkos szavazással választanak meg két évre. A Tanács 50 %-át évente újraválasztják. Külső szervekből is választanak tagokat. Az intézet igazgatója tagja ugyan a Tanácsnak, elnöke azonban nem lehet. Ez a Tanács dolgozza ki az Intézet általános politikáját szervezési, finanszírozási, tudományszervezési téren és személyi kérdésekkel Is foglalkozik /előléptetés, alkalmazás/. Az intézet tudományos testületi szerve a Tudományos Tanács . Általában ezt is két évre választják meg. Ez a tanács vitatja meg a kutatási programokat és jelentéseket. Személyi kérdésekben /pl. a kutatói állások pályázatok utján való betöltése/ részletes értékelést készit elő és javaslatokat ad az Intézeti Tanácsnak. 951