Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

nyától. Nemrégiben Jugoszláviában járva, személyesen tapasztaltuk az alábbi megoszlásokat a következő - példaként emiitett - intézeteknél. Nukleáris Energia Alkalmazási Intézete a Mező- és Erdőgazdaságban /Zemun/: 40 - 45 % a Szövetségi Kutatási Alapból, 35 - 40 % a Köztársasági Kutatási Alapból, 20 % szerződéses munkákból. Novi-Sadi Mezőgazdasági Kisérleti Intézet: 10 - 15 % a Szövetségi Kutatási Alapból, 10 % a Köztársasági Kutatási Alapból, ЗО % szerződéses munkákból., 45 - 50 % saját kisérleti gazdasága tiszta jövedelméből. Ljubljanai Egyetem Biológiai Intézete /kizárólag alapkutatást folytat/: 15 % a Szövetségi Kutatási Alapból, 85 % a Köztársasági Kutatási Alapból. A Szlovén Köztársaság ipari kutatóintézetei átlagosan 5 %-ot kapnak a Szövetségi Kutatási Alapból, 10 %-ot a Köztársasági Kutatási Alapból, 85 %-ot pedig szerződések utján szereznek meg. A szövetségi és köztársasági alapokból származó pénzösszegek szétosztása pályázat utján megy végbe. Minden kutatóhely pályázhat, sőt egyének is részt vehetnek ebben a pályázatban. A pályázatokhoz igen részletes tervlapot kell kitölteni, a téma tudományos és népgazdasági indoklásán kivül részletes kimutatást kell adni a kutatásban résztvevő személyekről, a rendelkezésre álló műszerparkról, valamint a várható személyi, anyagi és beruházási jellegű kiadásokról. Az egyes tudományos alapok bizottsági hálózattal rendelkeznek, amelyek megvizsgálják a benyújtott terveket. Előnyben részesitik azokat a pályázatokat, amelyek - elsősorban elősegitik a társadalom gazdasági fejlődését, - valószinüsitik jelentős uj elméleti tudományos eredmény elérését, - több kutatóintézet önkéntes kooperációja alapján alakultak ki, - amelyeknél a terv teljesítéséhez szükséges anyagi eszközök jelentős részével az intézet már rendelkezik. Ezek az elvek tulajdonképpen egy sajátos tudományirányitási rendszer érvényesülését segitik elő. Az egyes tanácsok több éves kutatási terveket is elfogadnak, de az anyagi eszközök folyósitása évi relációban történik. A jelenlegi pénzügyi támogatási rendszer legnagyobb hibája, hogy hosszabb távra nem lehet előre tervezni reálisan. Léteznek már elképzelések a jelenlegi finanszírozási mechanizmus ezen hiányosságának felszámolására, és jelenleg olyan rendszert dolgoznak ki, amely több évre előre garantálná az anyagi eszközök allokációját. 946