Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

KUTATÁSI TÍPUSOK SZERINTI STRUKTURA A kutatási tipusok szerinti strukture kétféleképpen vizsgálható: egyrészt szűkebben, csak a kutatási szférára vonatkoztatva, másrészt ennél tágabban, a kutatási-fejlesztési szféra egészére kiterjesztve. /Az utóbbi ad a nemzetközi összehasonlításokra megfelelőbb alapot./ A kutatási tevékenységnek kutatási tipusok szerinti elhatárolását —még a TFT által korábban kialakitott szempontok ismeretéhen— maguk az adatszolgáltató kutatóhelyek végezték. A kutatási szférában a tudományos tevékenység kutatási tipusok szerinti százalékos megoszlása 1967-ben az alábbiak szerint alakult: Kutatási tipusok A témák száma A témák költségei alapj án számitva Alapkutatás 33 % 22 % Alkalmazott kutatás 43 % 46 % Fejlesztési kutatás 24 % 32 % Együtt : 100 % 100 % Minthogy ezek az arányok évről-évre számottevően nem változnak, megállapítható, hogy hazánkban egy alapkutatási tipusu témára általában két alkalmazott-, illetve fejlesztési tipusu kutatási téma jut, ami kevésnek tűnik az alapkutatási eredmények gyakorlati hasznosításának előmozdítása szempontjából. A témánkénti átlagos költségigényesség szempontjából első helyen a fejlesztési kutatások, a második helyen az alkalmazott kutatások és harmadik helyen az alapkutatások állanak. Ha a tipus szerinti megoszlást a kutatás-fejlesztés egészére kiterjesztve vizsgáljuk, a következő képet kapjuk: Alapkutatások részaránya 15 % Alkalmazott kutatások részaránya 31 % Fejlesztési kutatások és a kutatáson kivüli fejlesztés együttes részaránya 54 % /А 100 % itt egyenlő a kutatási-fejlesztési ráforditások 4,51 milliárd Ft-os 1967.évi összegével./ Összehasonlításul közöljük, hogy 1963-1964-ben a kutatási-fejlesztési ráforditások tipusok szerinti megoszlása az Egyesült Államokban 12-22-66 %; Nagy-Britanniában 13-26-61 %; Franciaországban 17-34-49 %; Ausztriában 23-32-46 % volt. /Az adatokban nem szerepelnek a licenc-vásárlásra forditott kiadások./ 921