Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

6. szám - Szemle

Változások történtek 1967-ben a hazai kutatásirányitás szerveze­tében is. Megszűnt a Tudományos és Felsőoktatási Tanács, s lényegesen megnőtt a kutatásokat irányitó minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek felelőssége. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság feladatköre a műszaki kutatások vonatkozásá­ban uj funkciókkal bővült. Néhány kutatóhely, amely addig közvetlenül a Miniszterta­nács alá rendelten működött /például Országos Meteorológiai Intézet/, egy-egy tárca felügyelete alá került. UJ KÉRDŐPONTOK ÉS ELEMZÉSEK Tartalmi vonatkozásban az 196?.évi kutatási statisztika néhány uj, illetve felujitott kérdőponttal bővült. Például a kutatóintézetek körében sor került olyan adatok begyűjtésére, amelyek a későbbiekben kutatási input-output számitások alapjá­ul szolgálhatnak. A kutatási állóeszközök pótlásának elemzése és figyelemmel kisérése érdeké­ben —csak az ipari kutatóintézetek körében— az adatgyűjtés kiterjedt az amor­tizációs mutató alakulására is. Ezáltal lehetővé vált a kutatási ál­lóeszközök átlagos amortizációs kulcsának és megtérülési időtartamának kiszámitása. De az amortizációs adatok alapján a továbbiakban más fontos elemzések is végezhetők. Visszaállították a kutatóhelyek káderhelyzetét jellemző —1966-ban megszün­tetett— kérdőpontokat. Ilyenek például a tudományos fokozattal rendelkezők száma, az aspiránsok száma, a nők százalékaránya. A kutatóintézetektől részletes adatokat gyűjtöttek be 1967«évi kutatási rá­fordításaik forrásairól, hogy az uj mechanizmusra való áttéréssel ezen a téren bekö­vetkező változásokat nyomon lehessen követni a kutatási statisztikában. Gondoskodás történt olyan információk bekéréséről is, amelyek alapján a kutatási eredmények felhasználói áttekintést nyerhetnek a hazai kutatóhelyek profil­járól és tudományos szolgáltató tevékenységének jellegéről. A REPREZENTÁCIÓ MÉRTÉKE Az országos kutatási statisztika, jóllehet 1967-ben sem terjedt ki az or­szágban folyó kutatási tevékenység egészére, mégis felöleli annak mintegy 80-85 %-át. Ez elegendő ahhoz, hogy megbizható képet kapjunk az országban folyó tudományos kuta­tások általános helyzetéről, fontosabb mennyiségi változásai­ról, főbb arányainak alakulásáról. 909

Next

/
Thumbnails
Contents