Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

latok tudományos szaktanácsadói lesznek. "Vegyes" karrierekről van tehát szó vagy, ahogy Giscard D'Estaing irta: az egyetemnek az ipari társadalomtól érkező jelzéseket kell figyelnie. Ráadásul az intézet kutató és oktató kádereinek nem lesz állandó státusa, szerződések alapján fogják őket foglalkoztatni, másszóval olyan anyagi feltételek mellett, amelyeket az állami alkalmazottak és érdekvédelmi szervezeteik mindig visszautasítottak. Az intézet létrehozásakor a kormány arra hivatkozik, hogy a számitógépipar fejlesztése jelentős hiányosságot fog kiküszöbölni, ezért támogatni kell. Különös azonban, hogy ennek megvalósítását a monopóliumokra bízzák, amelyek az ország érdekeit a profit szemüvegén keresztül látják. Maga a miniszter ismerte el november 30-i beszédében, hogy a nagy vállalatok "rezignált magatartást" tanúsítanak, inkább külföldön vásárolnak licenceket, mintsem laboratóriumokat tartanának fenn; azaz patriotizmusukat szubvencionálni kell. A demokratikus beállítottságú emberek nem a kormány szubvenciós politikáját kárhoztatják, hanem azt, hogy bőkezűséget tanusit azok iránt, akik egy miniszter szerint is bebizonyították tehetetlenségüket a gazdaság olyan fejlesztésére, amely megfelel az igényeknek és a lehetőségeknek. Az állami beruházások utján az államnak küzdenie kellene az amerikai tőke behatolása ellen, ehelyett például a General Electric megszerezte az elektronikus számitógépeket gyártó "Bull" vállalatot. Állami támogatást egyedül az állami tulajdonban levő vállalatoknak szabadna adni. A francia tapasztalatok bizonyítják, hogy az államosítás az iparfejlődés rugója. Műszaki szempontból a legjelentősebb haladás az E.D.F. és az S.N.C.F. ösztönzésének köszönhető. A Renault Müvek jelentős számú külföldi piacot hóditott meg, mert a nacionalizálás következtében nagy a termelése és megfelelő terjeszkedési lehetőségei vannak. A kormány szerint csak egészen nagy vállalatok képesek saját kutatási egység alapítására, ezért minden eszközzel segiteni kell a koncentrációt, ami a nagy monopóliumok favorizálását jelenti. A monopolizált nagyipar államosítása oldaná meg egyebek között az egvetemek és az ipar kapcsolatának hirhedt problémáját, ami kétségtelenül igen aktuális kérdés. AZ EGYETEM ÉS AZ IPAR KAPCSOLATA A törvény harmadik cikkelye éppen az egyetem és az ipar közötti kapcsolatok fejlesztése céljából alapította a kutatás gyakorlati alkalmazását szolgáló orszá gos szervet /Agence Nationale pour le Valorisation de la Recherche — ANVAR/. Hihetetlenül hangzik, mégis tény, hogy hivatalos körökben az a vélemény uralkodik: meg kell szüntetni az úgynevezett "érdek nélküli kutatást" /ez a hivatalos szóhasználat/ "Az érdek nélküli kutatás nemes eszme. Mégis, egyoldalú alkalmazása a tudós részéről 48