Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

kialakítása nagymértékben fokozhatná a tudományos munka hatékonyságát, elősegíthetné az uj tudományos eredmények gyorsabb terjesztését. A "kistudományról" a "nagytudományra" történő átmenet újszerű nehézségeket okoz a tudományos információk nemzetközi cseréjé ben is. A kistudomány egyik jellegzetes vonása az információk hagyományos folyóiratokban történő közzététele. Ilyen információterjesztési rendszerben a világ valamennyi tudósa nagyjából egyenlő helyzetet foglalt el; minden tudósnak egyformán lehetősége volt eredményeinek publikálására és mások közléseinek elolvasására. Most azonban az információk cseréjének rendszere uj formákat ölt, s az információ csere elsősorban a láthatatlan kollektívákon belül koncentrálódik. Nyomtatásban már csupán a végleges, kikristályosodott eredmények látnak napvilágot. A szovjet tudósok ezzel bizonyos mértékig hátrányos helyzetbe kerülnek, mert a tőkés országok láthatatlan kollektívái, melyek gyakran átfogják az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, stb. tudományos társadalmát, nem biztosítják az információk megfelelő áramlását a Szovjetunió felé. Ezért a kutatók egy részét azzal kell lekötni, hogy ne magukat a jelenségeket, hanem a publikációkat vizsgálják, tanulmányozzák, s olyan információk dekódálásával foglalkozzanak, melyek csupán a megfelelő közvetlen kapcsolat hiányában jelennek meg kódolt formában. A fentieket figyelembe véve nyilvánvaló, a láthatatlan kollektíváknak, a tudomány ezen önszervezési és önkoordinációs formáinak jelentősége messze túlhaladja az adminisztratív uton kialakított tudomány-koordináló szervek jelentőségét. A TUDOMÁNYMÉRÉS FELADATAI A tudománymérés legközelebbi feladatai a következőkben foglalhatók össze: 1/ Folytatni kell az alapvető mérési problémák tanulmányozását, nevezetesen azt, hogy mit kell mérni, hogyan kell mérni és milyen értelmezést kell adni a mért jellemzőknek. 2/ A Szovjetunió és a'szocialista országok tapasztalatát alapul véve tanulmányozni kell a növekedési görbét. Az előzőek során röviden ismertetett törvényszerűségek, főleg a fejlődés exponenciális görbéjéről a logaritmikus görbére történő átmenet csupán tőkés országok vizsgálati adataira épültek. 3/ Tanulmányozni kell a tudományos kutatások szervezeti kérdéseit. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt azt kell megvizsgálni, milyen a tudományos munka viszonylagos hatékonysága a különböző országokban. Elemezni kell a publikációk és a tudományos dolgozók szá42