Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

3. ábra AZ OTTKT ÉS „EGYÉBB" KUTATÁSOK MEGOSZLÁSA A TÉMAKÖLTSÉGEK ALAPJÁN 1966. AZ OTTKT KERETEBE TARTÓZÓ KUTATÁSOK RÉSZARÁNYA AZ E6YEB KUTATASOK RÉSZARÁNYA AZ ALAPKUTATÁSOK RÉSZARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE A kutatási tipusok szerinti megoszlás statisztikai adatokkal való jellemzése —amint erre Szalai Sándor bevezetőben emiitett cikkei is rámutattak— még eléggé problematikus. E tekintetben szintén hiányzik az egységes értelmezés, továbbá az sem eldöntött kérdés, hogy a szokásos alapkutatás — alkalmazott kutatás — fejlesztési kutatás felosztás valóban alkalmazható-e minden egyes tudományágazatra, és ha nem, akkor ezt milyen más felosztással célszerű helyettesíteni. A kutatási statisztikában a kutatóhelyek saját megitélése szerinti besorolás alapján számitott összesitő adatokra támaszkodhatunk. Ezekből kitűnik, hogy 1966-ban a kutatási ráforditások teljes összegébél mintegy 21 o/o jutott alapkutatásokra, 4-7 o/o alkalmazott kutatásokra, és 32 o/o fejlesztési kutatásokra. Ezek az arányszámok közvetlenül nem alkalmasak nemzetközi összehasonlításokra, mert a külföldi szakirodalomban többnyire nem a kutatáson belüli megoszlást jelző arányszámokkal, hanem a kutatási-fejlesztési ráforditások megoszlására vonatkozó arányszámokkal találkozunk. Ha a kutatási ráforditások mellett figyelembe veszszük a fejlesztési ráfordításokat is, akkor az igy kapott mintegy 4,24 milliárd Ft összegű kutatási-fejlesztési ráfordításból 22