Tudományszervezési Tájékoztató, 1968

1. szám - Szemle

mellékhivatásként foglalkozó tanszékek közül rendszeresen figyelemmel kiséri valamennyi kutatómunkára is kötelezett egyetemi tanszék tevékenységét, a főiskolai tanszékek azonban csak akkor szerepelnek a kutatási statisztikában, ha az adott évben ténylegesen kutatómunkát végeznek. /А felsőfokú szakiskolák és technikumok tanszékei eddig még egyáltalán nem szerepeltek a kutatási statisztikában./ A megfigyelés köre ugyanily módon a létező összes tanszéknek csak mintegy 70 o/o-ára terjed ki, de a tanszékeken évente végzett kutatómunkának lényegében 100 o/o-át felöleli. Az egyéb kutatóhelyek képviseleti aránya már lényegesen kisebb, mert a kutatóhelyeknek ebben a csoportjában az adatszolgáltatás kritériuma, továbbá gyakorlatilag a kutatási-fejlesztési tevékenység szervezeti és ügyviteli elkülönültsége, illetőleg elkülönithetősége volt a jelentősebb kutatómunka. A képviseleti arány itt a tényleges kutatási /fejlesztési/ kapacitásnak csak mintegy 50 0/0-a. Az országos évenkénti kutatási statisztika ily módon felöleli az országban folyó tudományos kutatási tevékenységnek mintegy 8О-85 o/o-át. Ez a képviseleti arány elegendő ahhoz, hogy megbizható képet kapjunk az országban folyó tudományos kutatások általános helyzetéről, fontosabb mennyiségi változásairól és főbb arányainak alakulásáról. A KUTATÓHELYEK SZÁMÁNAK STATISZTIKÁJA Az 1966. évi kutatási statisztika megfigyelési köre összesen 933 /1965-ben 923/ kutatóhelyre terjedt ki. Ebből 127 /1965-ben 129/ a kutató /fejlesztő/ intézetek, 708 /1965-ben 691/ az egyetemi /főiskolai/ tanszékek, és 98 /1965-ben 103/ az úgynevezett egyéb kutatóhelyek száma. A megfigyelt kutatóintézetek és tanszékek száma részben átszervezések /egyesitések és különválasztások/ miatt, részben pedig uj létesitések és megszűnések miatt változott. Az egyéb kutatóhelyek száma a felügyeleti szervek kivánságára 1966-ban is csökkent, mégpedig olyan intézményekkel, amelyekben már nem folyt számottevő kutatómunka. A kutatóhelyek számának statisztikája az utóbbi években azt jelzi, hogy a kutatási intézményeknek a negyvenes és ötvenes évekre jellemző gyors számszerű gyarapodása már megszűnt. 1966-ban a 127 kutató /fejlesztő/ intézet közül például 10 intézet 1945 előtt alakult, 43 intézet az 1945-1950. évek időszakában, 11