Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

6. szám - Szemle

Végső következtetésképpen a kommunikáció technikáját olyan fokra kell fejleszteni, hogy segitségével a vezető pontosan megértse, milyen a tudós, mit igyekszik megvalósitani, s mit igyekszik elkerülni. A MEGGYŐZÉS ÁLLÁSPONTJA A meggyőzni akaró személy a "megvalósítás" problémájának lényegét, a vezető szerepének megértésében látja. A vezető megértésének szorgalmazása sokkal elterjedtebb a szociológusok, mint a mérnöki képesítésű kutatók körében. A vezető megértésének problémáját két uton lehet megközelíteni. Az egyik: a tudós igyekszik eléggé megérteni a vezető egyéniségét, hogy legyőzze saját ellenállását és "elfogadja" őt. A másik: a tudós rájön, hogy a szervezési problémákat hozzá kell idomítani a vezető sajátos stílusához. Még határozottabban ugy lehetne ezt megfogalmazni, hogy a szervezéssel kapcsolatos problémák megfoghatatlanok és nem tanulhatók meg csakis a szervezés technológiai oldalának tanulmányozásával. Olyan szó nincsen, amely mindkét fogalmat kifejezné. Ezért egyelőre továbbra Is azt tételezik fel, hogy a javaslatokat a tudós kezdeményezi, s mindenekelőtt a vezető megértésének elsőrendű célját vizsgálják, nevezetesen azt, hogyan győzzék le az ellenállását. A továbbiakban azután rátérnek a másik célra is: ez a vezetői stilus beépítése modellekbe. Minthogy itt meggyőzésről van szó, e módszer hivét "rábeszélő"-nek nevezik. A rábeszélő igyekszik legyőzni a vezető ellenállását, megváltoztatni magatartását, és igyekszik elfogadtatni a javaslatokat. Tarkowski

11

7 a

(

(megvalósitás"pszichológiai szempontjait emeli ki: "Megfelelő adatok nélkül nehéz döntést hozni. Még nehezebb, ha a különböző szakértők ellentétes javaslatokat tesznek, főleg, ha a javaslat nem könnyen érthető, vagy éppenséggel ellenkezik a vezetőnek a gyakorlatból szerzett beállítottságával. Ilyenkor erős feszültségeket eredményezhet." A többnyire érzelmi ellenvetéseket a hagyomány és a látszólagos józan ész érvei is támogathatják. Ezekkel az ellenvetésekkel matematikai vagy statisztikai érveket állitanak szembe, de az érzelmi feszültség állapotában igen nehéz uj, ismeretlen gondolatmeneteket követni. Elterjedt vélemény, hogy bizonyos hasonlóság van az orvostudomány és az operációkutatás között, éppúgy mint az orvosi és műszaki diagnózis között. Rámutatnak 11/ TARKOWSKIjZ.M.: Symposium: Problems in decision taking. /Szimpózium: a döntéshozatal problémái./ = Operational Research Quarterly /Oxford-London-New York/, 1958.2.no. 121-123.p. 879