Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

ség útjára lépett országok kulturális felfutásának fő hátráltatója gazdasági fejletlenségük: évszázadokig csak kiváltságos fiaiknak sikerült a világ nagymultu egyetemeire eljutniuk, mig saját felsőbb oktatásuk, ha volt, megrekedt a vallási előítéletek vagy a korszerűtlenség mocsarában. Csak a század derekán bontakozik ki a felső2/ fokú oktatási és nevelő munka nemzetköziségének társadalmi értelme: mivel —távlati gazdasági okokból— még a legfejlettebb ország is rászorul a kevésbé fejlettre, érdekében áll az utóbbiaknak oly réteget kialakitani, amely közvetlen politikai és gazdasági szerepe mellett, tudományos és nevelő tevékenységével az idők során felemeli hazáját a fejlettebb országok sorába. i E szükségszerűen kétirányú együttműködési folyamat és törekvés, változó intenzitással ,ma világszerte megnyilvánul. 1963-ban például a nyugat-német egyetemeken 25 000 külföldi tanult, ^ ezek 60 %-a a függetlenült ázsiai és afrikai országokból.^ 1960-1961-ben az Egyesült Államok 1 666 felsőoktatási intézményében 14-3 országból és területről 53 I07 hallgató tanult, ugyanakkor 15 300 amerikai hallgató tanult külföldön; 2 200 amerikai egyetemi oktató tanitott külföldön; az Egyesült Államok 304- egyeteme létesitett úgynevezett affiliációt /teljes anyagi és szellemi patronálást/ 3 6OO, javarészt fejletlen országi egyetemi oktatói és kutatói 5/ hely tekinteteben. Az angol egyetemek viszonylataban kialakult "college in special relation" nevü, lényegében hasonló intézmény főleg az uj afrikai főiskolák fejleszté6/ 7 / sénél bizonyul sikeresnek; ugyanigy más európai egyetemek patronálási akciói is. A műszaki és más, specifikus tárgyú, nemzetközi egyetemi együttműködési programok ..... - 8/ szama ma tobb szazra rug. A nemzetközi kapcsolatok e számadatai eltörpülnek az egyetemekkel szemben támasztott honi igények mellett. A Brit Nemzetközösségben például 1958-ban 115 egyetem vagy egyetemi rangú főiskola működött; 1963-ban számuk 180 /évi szaporulat 13/. 2/ WEIDNER,

Edward,W.: The world role of universities. /Az egyetemek világszerepe./ New York - London, etc. 19б2. McGraw-Hill. З.р. BUTTERFIELD.Herbert

: The universities and education today. /Az egyetemek és a nevelésügy ma./ London,I962. Routledge and Kegan Paul. 22.p. /Veszprémi Vegyipari Egyetem./ z 3/ Recommendations of the Science Council for the development of scientific institutions in Western Germany. /А tudományos tanács ajánlásai a tudományos intézmények fejlesztésére Nyugat-Németországban./ = Minerva /London/, 19&2.1.no. 90-91.p. 4-/ AICHjProdosh: Asian and African students in West German universities. /Ázsiai és afrikai hallgatók nyugat-német egyetemeken./ = Minerva /London/, 1963.4-. no. 439-452.p. 5/ WEIDNER,E.W.: i.m. З.р. 6/ Uo. 20.p. 7/ Uo. 21.p. 8/ Uo. 9.p. 79 i