Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
objektive is számos olyan alapvető kérdést vetett fel, amellyel e tudomány a történelem folyamán eddig még nem találkozott. Másodszor, teljesen heterogén kutatógárdával láthattunk hozzá e tudományág müveléséhez. A legkülönbözőbb gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező és a legeltérőbb tudományos iskolákat kijárt kutatók kerültek egy-egy műhelybe e szakma müvelése során. Ez egyébként nemcsak magától értetődő objektiv valóság, hanem szerencsés dolog is. A szocialista agrárökonómia kialakításában ilymódon nagyon sok forrás vize folyt össze, s ez megteremtette annak a lehetőségét, hogy veszélyes egyoldalúságok elkerülésével már kezdettől fogva elég komplexen közelíthessük meg szocialista mezőgazdaságunk történeti problémáit. /А pontosság kedvéért ehhez hozzá kell tenni: annak arányában, ahogyan ilyen tudományos megközelítés lehetőségének a politikai feltételei fokozatosan megvalósultak./ Harmadszor , bizonyos különlegessége van saját intézetvezetői tapasztalataimnak azért is, mert közvetlen, kutatóintézeti vezetési tapasztalatok nélkül kerültem tiz évvel ezelőtt abba a helyzetbe, hogy időm nagyobb részét egy intézet gondjaira fordíthattam. Különféle tapasztalataim természetesen voltak, többek között olyanok is, amelyek nem esnek távol egy kutatóintézet vezetésének a problematikájától. Csak a legérdekesebbeket ezek közül: saját magam szinte megszakitás nélkül folytattam agrárökonómiai kutatásokat azelőtt is, sőt kisebb csoportok kutatómunkáját is szerveztem. Ezenkivül a Földmüvelésügyi Minisztérium operativ agrárpolitikai tevékenységében mintegy a másik oldalról ismerkedtem meg mindazokkal az agrárökonómiai kérdésekkel, amelyek e szaktudomány kutatási témái lehettek. Az sem érdektelen, 2/ hogy hosszú időn keresztül—igazgatói tevékenységem mellett— akadémiai funkciómban az intézet feletti kutatásirányitás problémáival kellett foglalkoznom, tehát erről az oldalról is kellően megismerhettem a szóbanforgó kutatásszervezési kérdéseket. E sajátos feltételeket is szem előtt tartva kell tehát megitélni azokat a tapasztalatokat, amelyeket a következőkben szeretnék feltárni. De hogy felfoghatók és megitélhetők legyenek, ahhoz olyan értelemben is pontosságra van szükség, hogy b izony os kérdésekre koncentrálva tárgyaljam a szerzett tapasztalatokat. S erre nyilván alkalmasabb módszer, ha a szóbajöhető legérdekesebb kérdésekre külön-külön összesitve jellemzem e tapasztalatokat, mintsem ha valamiféle szisztematikus teljességre törekednék. Éppen ezért a következőkben arra a néhány legfőbbnek vélt kérdésre koncentrálva sorolom fel a "klinikai" tapasztalatokat, amelyek egyéni megitélésem szerint a tudományos műhelyek szervezése szempontjából a legaktuálisabbak és egyben a legérdekesebbek. 2/ 1954-1964-. MTA főtitkára. 7
