Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

5. szám - Szemle

vállalati sikon alkalmazzák, az állam vagy a helyi igazgatás, illetőleg az országos hatáskörű állami szervek tevékenységének pedig csak azon sikjára vonatkoztatják, amelyek nem terjednek tul például az uttervezés vagy repülőtér-tervezés hagyományos kategóriáján. Ha e szó magába foglalja a központ kormányzat-koordináló vagy gazdaságfejlesztő tevékenységét, nyomban kiteszik rá a "tilos" jelzést. Az Egyesült Államokban vagy a Német Szövetségi Köztársaságban a "tervezés" szónak kommunista ize van. Németországban ugyanakkor Hitler és a hadigazdálkodás emlékét is felidézi. Neheziti a helyzetet, hogy e kifejezés országonként mást-mást jelent a lakosság különféle rétegeinek szemében. Ott, ahol a tervgazdálkodás népszerű, csodaszer számba megy és a jövőről alkotott látomás képe. A technikusok és közgazdászok gyakran csak korlátozott terjedelmű gazdasági számításokat látnak benne. Jóllehet a látomás és a számitás egyaránt beletartozik a tervezésbe, ezek egyike sem szolgál kellő alapul az elemző munka és az empirikus kutatás számára. Az emiitett konferencia érdeme, hogy megállapodott a kutatások kiindulópontjaiban : eszerint a kutatásnak 1/ a tervezési folyamatra általában; 2/ az országos tervezés módszerére; 3/ az országos tervezés intézményeire kell vonatkoznia. A konferencia kezdetén természetesen nem született meg a fogalmakra vonatkozó egyetértés. Háromhetes elmélyült bizottsági munka árán, az elhangzott különböző nézetek integrálása utján alakult csak ki közös vélemény és sikerült megfogalmazni 20 olyan tételt, amely közös és összehasonlításra alkalmas alapul szolgálhat a fentemlitett három pontból kiinduló kutatások során. Ezeket az alábbiakban ismerteti Gross professzor. A TERVEZÉSI FOLYAMAT ÁLTALÁBAN 1. A tervezés olyan folyamat, amely célokat tüz ki és kötelezettségeket állapit meg e célok elérésére, olyan folyamat, amelyre bizonyos mértékig minden egyén és minden szervezet vállalkozik. 2. A tervezés valamely cél érdekében álló, szándékos, rugalmas, ésszerű tevékenység. A gyakorlatban általában összefonódik: а/ a spontán, véletlen és tervszerűtlen magatartással; b/ a szokás, hagyomány, korábbi elhatározás vagy külső nyomás hatása alatti magatartással. 3. A tervezés, mint meghatározott célokra, eljárásra vagy tevékenységre irányuló előzetes elhatározás, elkerülhetetlenül valamilyen sajátos kulturából sarjad és ahhoz kapcsolódik /különösen annak jellemző cselekvésmódjához és tekintély-rendszeréhez/. 669