Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

5. szám - Szemle

szeriien szükkörü felmérések céljukat rendszerint nem valósitják meg: nem szolgáltatnak a tudományos feldolgozáshoz elegendő adatot, a belőlük levont következtetések összességükben ellentmondóak, tehát a tudományosság követelményeinek nem felelnek meg. Ahhoz, hogy egy ilyen mintavételes felmérést kielégitően lehessen elvégezni, a következő müveleteket kell végrehajtani: 1. minta megválasztása, 2. kérdőiv összeállítása /ez talán inkább művészet/, J,. interjú készités, 4. adatfeldolgozás és 5. statisztikai analizis. Ha a felvétel néhány tucat személynél nagyobb kört fog át, már a felsorolt öt tennivaló mindegyikére szükség van. /Diákokat, katonákat —szervezettségük miatt— könnyebb felmérés tárgyává tenni, s ezzel a lehetőséggel a kényszerűségből egyedül dolgozó szociológusok gyakran élnek is./ Nagyobb területre terjedő felmérés költséges, kikérdezett személyenként 25 dollárra rug. Ha a költség csökkentése céljából korlátozzák az interjúk számát, a felmérés értékét veszti. A MINTAVÉTELES FELMÉRÉSEK JELENTŐSÉGE A felmérés technikája nem az egyetemeken fejlődött ki — bár azt nem lehet tagadni, hogy mikor az egyetemek is belekapcsolódtak az ilyen felmérések sorozatos készítésébe, sok uj részlettel és módosítással gazdagították a meglevő ismereteket. Annak, hogy a felméréstechnika elsősorban nem az egyetemeken fejlődött ki, szervezési okai vannak. Amint már szó esett róla, egy-egy egyetemi tanszéken —különösen amerikai hagyományok szerint— olyan személyek vannak együtt, akik egymástól meglehetősen függetlenül dolgoznak, munkamegosztásról közöttük a szó ismert értelmében alig 4/ lehet beszélni, közös koordinált tevékenység jóformán ismeretlen. Az egyetem függetlenségét részben ugy is értelmezik, hogy az oktatószemélyzet, mindenekelőtt a professzorok —ha eleget tettek amugyis liberálisan értelmezett oktatási kötelezettségeiknek— szabadon foglalkozhatnak az őket érdeklő témákkal. Korlátot csak a rendelkezésre bocsátott pénzkeret és bizonyos helyi hagyomány szab. A munkamegosztás és szervezés hiánya annyira elkényezteti az egyetemi személyzetet, hogy mikor a kutatási technika szervezett együttműködést igényelt volna, inkább külön intézményt hoztak létre, amelynek belső felépitése alkalmasnak látszott a munkamegosztásra, fölé- és alárendeltségi viszonyok megvalósítására, de az egyetem belső életét nem voltak hajlandók az uj feladatokhoz idomítani. 4/ Amerikai sajátosság, hogy egy szakterületre ugyanazon az egyetemen több professzort is kineveznek — mintegy a szabad verseny előmozdítása céljából. — R.A. 659