Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

5. szám - Szemle

1. megnő az együttműködések száma, 2. a kutatók a részkutatási területek felé törekszenek, 3. megnő a tekintélyi viszonyok jelentősége. A TUDOMÁNYOK HIERARCHIÁJA A tudományterületek abban is különböznek, hogy mekkora a presztizsszintjük. A Science cimü folyóirat kiadójához 1963-ban irott egyik levélben az alábbiak olvashatók: "Hallgattam az Amerikai Biológiai Tudományok Intézete közgyűlésén az egyik neves előadó beszédét Purdue-ban, aki azt állitotta, hogy az ökológia a biológiai tudományok "totem-oszlopának" legalján van. Nagyon megdöbbentett ez az állitás, nem elsősorban azért, mert kedvenc kutatási területem az ökológia, hanem azért, mert hallanom kellett, hogy létezik ilyen "totem-oszlop" a biológián belül." A TUDOMÁNYOS PRESZTÍZS ELDÖNTÉSÉNEK ISMÉRVEI Melyek a tudományos presztizs megítélésének szempontjai? - Egy tudományterületről más területekre áramló tárgyi adatszerű információk mennyisége növeli az adott tudományterület presztizsét is. - A kidolgozott módszerrel kapcsolatos információk, amelyek alapján a módszerek másutt is előnyösen alkalmazhatókká válnak. - A széles elméleti alapokkal rendelkező tudományoknak nagyobb a presztízsük, mint a szük elméleti alapokkal rendelkezőké. - Az eredmények gyakorlati alkalmazásának mértéke is széles, társadalmi alapokon nyugvó presztízst biztosit. - Egyes területek filozófiai megállapításai. - A tudományterület bonyolultsági foka. - Imponáló kutatási eszközök /csillagászati teleszkópok, elektronmikroszkópok, számitógépek, stb./. - Mennyire honosodott meg az adott területen a szabatos kifejezés. 607