Tudományszervezési Tájékoztató, 1967
1. szám - Szemle
A TUDOMÁNYSZERVEZÉS PROBLEMATIKÁJA A tudomány és a társadalom, a tudomány és a kormányzat kapcsolatainak feltárásában, de magának a tudományos munkának a vizsgálatában is mind jelentősebb szerepet játszanak a szervezéselméleti jellegű kutatások. Ezt a fejlődést ösztönözte nyilvánvalóan a nagy szervezetek számának és a fejlett ipari társadalmak általános szervezettségének rohamos növekedése, továbbá az, hogy az egyre összetettebbé váló tudományos kutatások mindinkább társadalmi jelleget öltöttek. A nagy szervezetek számának és irányitási problémáinak növekedése a szervezéselmélet mind ujabb és ujabb iskolái5/ nak és módszereinek kialakulását eredményezte .A szervezéselméletet legújabb fejlődése függetlenítette azoktól a diszciplináktól, amelyekbe ágyazódva a különféle szervezet tipusok /hadsereg, ipari üzemek, államigazgatás/ történelmi fejlődése során jelentkezett szervezési igényeket kielégítette. Olyan inte llektuáli s technikává kezd alakulni —Bernalnak a fizikáról és a matematikáról vallott felfogása analógiájára—, amely a tudomány eredményeinek és a társadalmi gyakorlat tapasztalatainak egyszeri és folyamatos társadalmi feladatok megoldására mozgósításának és összpontosításának módszereit tartalmazza^. Mig ilyenformán a modern szervezéselmélet mind általánosabb alakot ölt, s a legkülönfélébb szervezettípusok általánosított tapasztalatainak sokirányú és sokféle szervezet tipusban való felhasználását teszi lehetővé, ugyanakkor mind komplexebbé is válik. A szervezéselmélet a szervezet és részrendszerei működésének és szerkezetének összefüggéseit vizsgálja, s eközben minden olyan ismeretanyagot felhasznál, amelynek segítségével egyre pontosabban képes megmagyarázni /ezáltal alakitásra és irányitásra alkalmasabbá tenni/ a rendszer részeit és elemeit, kölcsönhatásaikat, összekapcsolásuk cél7 / jait . A szervezéselmélet lényegében az Eddington-féle "és"-sel foglalkozik. "Gyakran azt gondoljuk —irja Eddington—, hogy az egy kivizsgálása alapján már mindent tudunk a kettőről is, mert egy meg egy az kettő; sajnos legtöbbször azonban megfeledkezünk az és /meg/ tanulmányozásáról, pedig éppen az és jelen8/ ti a szervezet vizsgálatát a fizikában." A szervezéselmélet általános és komplex szemléletmóddal fordult a tudományos élet szervezési problémái felé, és ebben az értelmezésben vizsgálatai nem szorítkoznak —az előbbi tudományszociológiai problematikát alapulvéve— kizárólag olyan kérdésekre, amelyek első látszatra és szóhangzatilag is szervezési kérdések. A tudományszervezés problematikáját Rózsa György a következő rendszerbe foglalja: 5/ Ezekről ad áttekintést a Tudományszervezési Tájékoztató 1966.1.sz .-ban az "Ember - gép - szervezet" c. összeállítás. 6/ Az általános szervezéselmélet fő vonásairól l.a Tájékoztató...I96Á.6.sz.ban "Ágazati kutatószervezet" c. összeállításunkat. 7/ LITTERER,J.: Organizations: structure and behavior. /Szervezetek: felépítés és viselkedés./ New York,1963. John Wiley and Sons. 21.p. ^ 8/ EDDINGTON, A.S.: The Nature of the Physical World. /А fizikai világ természete./ London,I935. Everyman's Library. 3^5 р. мф 4
