Tudományszervezési Tájékoztató, 1967

1. szám - Szemle

igénnyel foglalkoznak zöldségtermelési kutatásokkal, mégpedig ennek ökonómiai, üzemszervezési vonatkozásaival is. Amikor a saját kutatásaim programját kialakitottam, mind a nyolc kutatóhellyel külön-külön próbáltam ezt egyeztetni, mind szóbeli tárgyalásokon, mind Írásban való rögzités utján. Maga az egyeztetés is rendkívül nehéz volt, és csak erősebb ráhatások utján sikerült eljutni odáig, hogy bizonyos munkamegosztásban megegyeztünk. A munka gyakorlatában azonban minden kutatóhelyet befolyásoltak a maga körülményei, saját intézeti vezetésének elgondolásai és törekvései, irányitószervük időközben felmerült igényei. Mindennek az lett a következménye, hogy végeredményben egyetlen kooperáló munkaerő sem tudta ugyanazt végigcsinálni, amit a kooperáció tervében közös megegyezéssel lefektettünk, bár valamit minden kooperáló kutató elvégzett belőle. Az ilyen részmunkák is felhasználhatók voltak, de tulajdonképpen nem könnyebben vagy jobban, mint bármely irodalmi közlés, ami a könyvtárakban megszerezhető. Mégsem lehet feladni azt a törekvést, hogy mindenekelőtt intézeten belül, de ezen túlmenően intézetek között is minden erőfeszítést megtegyünk ésszerű kooperációk létrehozása érdekében. Tapasztalataim arról győztek meg,hogy ezt döntően egy fázisban lehet megalapozni, mégpedig a tervezés során.Azt merném mondani, hogy akár hónapokat vagy éveket igénybevevő tervezési összehangolást érdemes folytatni, mert az ilyen következetes diplomáciai munka végeredményben megéri a befektetést. A következő foka a közös tervbe illeszkedő kutatómunkának a közbeeső kutatási eredmények egyeztetése és megvitatása. Ez is olyan mozzanata a kooperációknak, ami minden fáradságot megér. Megér még akkor is, ha az ilyen közbeeső kutatási eredmények a legnagyobb mértékben ellentétesek egymással, s első pillanatra ugy tűnik, hogy nemhogy elősegitenék, hanem kölcsönösen gyengítik egymást. Az ilyen vitáknak azonban nem annyira a látványossága az érdekes, mint inkább a vitákban résztvevők erőfeszítése, hogy képesek legyenek álláspontjuk közelítésére, saját kutatási eredményeik értékelésére, és a másik kutatóhely eredményeinek figyelembevételére. A KOLLEKTIV MUNKA ÉS AZ EGYÉNI TELJESÍTMÉNY Az utóbbi időben a kollektiv munkát, tudományos együttesek kooperációját állítottuk előtérbe. Ez nyilvánvalóan helyes, és az erre irányuló törekvés különösen időszerű. Mégis, a kollektiv munka feltételei nagymértékben kialakulatlanok, és ezért a kutatóegyüttesek rendkivüli nehézségekkel küzdenek; ez alól mi sem vagyunk kivételek. Viszont sokféle erőfeszítést tettünk és teszünk e feltételek megjavítása érde21