Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

A TUDOMÁNYOS OKT

ATOSZEMELYZET HELYZETE 1939-ben a tanársegédnél magasabb beosztású természettudományi oktatószemélyzet létszáma az ausztráliai egyetemeken 139 volt, ezeknek is legnagyobb hányada vegyész. Az oktatószemélyzet 54 %-ának volt doktorátusa, közülük hárman voltak a Királyi Társaság tagjai. A természettudományos egyetemi oktatószemélyzet tudományos képesítésére és a hallgatók/oktatók arányszámára vonatkozólag felvilágosítást nyújt az alábbi táblázat: Ausztráliai Áll ami Egyetemek ^ . Doktori képesi- A Kir.Társ. vagy Term.tud.halig. Ev: Oktatok szama: m j i , nt m 7—3 . , -- mj " -- Term, tud. okt. 1939 139 54 2,2 10,0 1948 225 41,3 1,3 18,1 1957 466 54,9 4,5 8,8 i960 623 61,0 4,0 10,9 E számokból kiviláglik, hogy —legalább a nagyobb egyetemeken— az oktatószemélyzet a hallgatók számát és az oktatási feladatokat tekintve túlterhelt. AZ EGYETEMEK OKTATÓ-IGÉNYE Bár e tekintetben pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre,mind az ausztráliai tapasztalatok, mind a Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban végzett felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi évek folyamán az igény hallatlanul megnőtt, és nem egy téren meghaladja a rendelkezésre álló kinálatot. Ausztráliában 1939-1960 között a legnagyobb igény matematikusok, fizikusok és vegyészek iránt mutatkozott; geológusok és biológusok; iránt a kereslet nem volt olyan nagy. A matematikus o-k iránti kereslet kielégítésének nehézségét növeli, hogy külföldön is egyre nagyobb a matematikusok iránti igény. AZ OKTATÓSZEMÉLYZET FIZETÉSE A felsőszintű oktatószemélyzetet Ausztrália hagyományosan Nagy-Britanniában toborozta. Ez az irányzat, amely bizonyos mértékben még 1945 után is érezhető 92