Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

KIVÁLÓ TUDÓSOK ELVÁNDORLÁSA ÉS BEVÁNDORLÁSA 1939-ig az ausztráliai egyetemeken folyó természettudományos munka nem tudta kielégiteni azokat a szükségleteket sem, amelyeket az ország különleges helyzete /állattenyésztés, állategészségügy, stb./ a biológiai tudományokkal szemben támasztott. A tudományos dolgozók összlétszáma 1 000 körül mozgott, ezek javarészét a két nagy tudományos intézmény, a Council for Scientific and Industrial Research /CSIR - Tudományos és Ipari Kutatási Tanács/ és a Munitions Supply Laboratories /Haditechnikai Intézet/ foglakoztatta. Az ausztráliai egyetemeken ebben az időben mindöszsze 139 személy dolgozott a természettudományi tanszékeken tanársegédnél magasabb beosztásban. De még ha számitásba vesszük ezenkivül az alkalmazott tudományokat, a műszaki tudományokat és a mezőgazdaságtant, akkor is mindössze 3-4 000-re tehető az állami alkalmazásban és az iparban dolgozó összes tudós száma. E körülmények szinte természetszerűleg az ausztráliai tudósok kivándorlására vezettek. Bár a különböző tudományos fokozatú tudósok emigrálására statisztikailag megbizható adatok nem állnak rendelkezésünkre, magát az irányzatot hiven illusztrálja az alábbi néhány adat: a Royal Society /Királyi Társaság/ jelenlegi 20 ausztráliai tagja közül mindössze 5 szerezte magasabb fokozatú tudományos képesitését belföldön, a Királyi Társaság külföldön működő 11 ausztráliai tagja közül szintén 5-nek van ausztráliai eredetű magasabb tudományos szakképesitése. Az Australian Academy of Science /Ausztráliai Tudományos Akadémia/ 97 tagja közül azon 69, aki ugyanakkor a Királyi Társaságnak nem tagja /beleértve a 31 bevándorolt tudóst is/, nagyrészt szintén külföldön szerezte megasabb szakképesítését. Érdekes számadat, hogy a Királyi Társaság külföldre vándorolt 11 tagjával szemben 10-re rug azon tudósok száma, akik Ausztráliába vándoroltak be. Ha még az Ausztráliai Tudományos Akadémia külföldről bevándorolt 31 tagját is figyelembe vesszük, azt mondhatnók, hogy amit Ausztrália a tudósok kivándorlásával elveszit a vámon, visszanyeri a bevándorolt tudósokkal a réven. A számok azonban másodlagos fontosságúak: a lényeg az, hogy az ausztráliai egyetemeken kevés kiváló tudós dolgozik. 196l-ben a Királyi Társaság és az Ausztráliai Tudományos Akadémia ausztráliai egyetemeken foglalkoztatott tagjainak száma 56 volt, ugyanakkor csupán Cambridge-ben a Királyi Társaságnak 71 tagja működött. A legmagasabb képesitésü és legkiválóbb tudósoknak a lakosság számához viszonyított hányada Ausztráliában valamivel kisebb, mint Nagy-Britanniában: 8,4/millió lakos, szemben a nagy-britanniai 10,l/millió lakossal. A bevándorlást is számbavéve, az Ausztráliában tanult tudósok hányada: 4,5/millió lakos. Meglehet, hogy a jövőben Ausztrália jobban vonzza majd a kiváló külföldi tudósokat, minthogy azonban mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában nő a tudósok iránti kereslet, nem valószinü, hogy az ausztráliai "tudós-import" fokozódnék. 88