Tudományszervezési Tájékoztató, 1966

1. szám - Szemle

d./ a beruházásnak a kutatásra forditott százalékaránya ugyanugy alakul, mint az utolsó öt évben. Többet mond és általánosabb érvényű az a kivetitő eljárás, amelyik különválasztja az ipari és az állami kutatást. a/ Az ipari becslés kiindulópontja a kutatók számának és a kutatási kiadások objektiv alakulásának projekciója x évre. b/ Kiindulhatunk annak kivetítéséből, hogy szektoronként a forgalom hány százalékát forditják kutatásra /a forgalom alakulását a tervből következtetjük, az objektiv kiadásokra vonatkozólag pedig hipotézist állitunk fel/. с/ Az állami kutatásokra vonatkozólag előbb globálisan tehetünk becslést az ipari kutatási költségek függvényében, feltéve, hogy az állami és az ipari költségek aránya azonos marad. Utána részletes, rovatonkénti projekciót eszközlünk. Hátra van még az eredmények szintézise. A támaszpontokat megkaptuk. Mint kevéssé reálisakat, kiküszöböljük a szélsőséges hipotéziseket, és megkapjuk a "szigony-sorozatot". Ezután az ésszerűnek tekintett tartomány on belül munkahipotézisjelleggel meghatározhatunk egy konkrét költség-szinvonalat. A kapott szinvonal ugy is ellenőrizhető, hogy az összköltségeket megpróbáljuk felosztani a szektorok között, s az igy kapott összegeket rovatonként egybevetjük az előzetesen kialakitott részlet-becslésekkel. Összeállította: Józsa Péter M4 A KGST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottságának határozata alapján az UTEIN /Ustav pro Technickou a Ekonomickou Informaci/ 1965- november 23-26. között rendezte meg Prágában a vezető szervek és funkcionáriusok gazdasági és műszaki-gazdasági tájékoztatásával foglalkozó szimpóziumát. 85