Tudományszervezési Tájékoztató, 1966
6. szám - Szemle
A gépi forditás felhasználja a /modern/ nyelvészet számos ágát: legújabban a szemantika és pszicholingvisztika eredményeit is. Szótári részének megalkotása újból előtérbe helyezte a tezaurusz gondolatát elsősorban abban az értelemben, hogy ebben a szavak /szókapcsolatok/ nem szervetlen betűrendben, hanem szerves, fogalmi /tárgyi/ összefüggésben szerepelnek. A tezaurusz egyébként a homo-lingvális dokumentációhoz is szükséges lenne. 9.A MATEMATIKAI NYELVÉSZET ALKALMAZÁSA A NYELVTUDOMÁNYBAN ÉS FILOLÓGIÁBAN 9.1. A MATEMATIKAI NYELVÉSZET VISSZAHATÁSA A NYELVTUDOMÁNYRA A matematikai nyelvészet voltaképpen maga is a nyelvtudomány része; azonban jellegénél fogva visszahat a nyelvtudomány többi részére; számos klasszikus feladat megoldásában nyújt segi+séget valamilyen módon. Matematikai nyelvészet közvetlen vagy kifejezett felhasználása nélkül is alkalmazható sok minden a technikai fejlődésből és a kvantitatív módszerekből. A folyamat jellemző sajátosságai a következők: a filológus kezét és agyát meghosszabbítja, megsokszorozza a gép. Több adatot tud gyűjteni, gyorsabban tudja őket csoportosítani, megszámolni, mint azelőtt. Ebben már a legegyszerűbb berendezések is segítségére vannak. Ilyen berendezés például az automatikus cédulázó gép is. Mihelyt a nyelvi adatokat át kell alakitani, hogy lyukkártyára vagy lyukszalagra /vagy más technológiájú hordozó-közegre/ át lehessen vinni, szükségessé válik a kódolás. A kódolás —a legelemibb másoló technikát kivéve— az adatok egzakt igényű kezelését kívánja meg. S ez az a pont, ahol a gépesítés a modern nyelvészetet igényli. Bármilyen klasszikus /hagyományos/ tipusu feladat végrehajtásáról van szó, bizonyos bonyolultsági fokon az csak a modern nyelvészet eszközeivel végezhető el. A korszerű "nagyüzemi" nyelvészet, filológia szükségszerűen bizonyos mértékig matematikai irányú. A fenti esetben azonban inkább a matematikai nyelvészet érvényesüléséről, felhasználásáról beszélhetünk, nem feltétlenül müveléséről. Még abban az esetben sem, ha a matematikai nyelvészet egyes legkorszerűbb tételeit használják fel. Csak akkor éri el egy filológiai feladat azt a szintet, amelyet korszerű matematikai nyelvészeti szintnek nevezhetünk, ha a tárgyára vonatkozóan tu-r dományelméleti szempontból is kielégítő /elméleti/ modellt hoz létre. A fő kritérium tehát elméleti jellegű; nyilvánvaló, hogy sem a gépesités, sem a statiszti792